Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról
STUDIA COMITATENSIA 35.- A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE 13. változat = okorági típus (Kát. 39) A zsámbéki 39. számú, egytagú, felső húrozású, tám- lappal ellátott fibula (7. tábla 3) fejrésze sajátos alakítású: kezdeti szakasza kúpos, hátsó fele elkeskenyedik, ovális keresztmetszetű. Ilyen alakítású fejrész az úgynevezett okorági típusú, Dél-Pannoniában elterjedt, egy- vagy kéttagú, egygombos, erősprofilú fibulákat jellemzi. Innen a változat elsősorban a délebbre, illetve keletebbre fekvő tartományokba jutott el.98 Előfordulása a fő elterjedési területtől északra, így már Pannónia északkeleti részében is szórványosnak tekinthető. A párhuzamok alapján a zsámbéki fibula tagolt vagy tagolatlan kengyelgombbal, magasan boltozott, erősen ívelt testtel, háromszögletes vagy trapéz alakú, átlyukasztott vagy kitöltött tűtartóval egyaránt készülhetett. A változat használati idejét az 1. század közepe és a 2. század közepe közötti időszakra teszik.99 Okorági típusú fibula Budaörsről nem ismert, Érden viszont egy fejrész nélküli töredék szolgáltatott bizonyítékot a változat északkelet-pannoniai jelenlétére.100 A kidolgozás alapján egy zsámbéki lábrésztöredék (Kát. 40 = 7. tábla 4) esetében sem kizárt, hogy ez a fibula is a változathoz tartozott. 14. változat = Almgren 83 (Kát. 41) A 41. számú perbáli fibula (2. tábla 8) az eddig bemutatott egygombos, erősprofilú fibulákkal ellentétben már kéttagú, és nem rendelkezik támlappal. A hiányzó rugót - részlegesen vagy teljesen - a kiszélesedő, peremei mentén lesarkított, trapéz keresztmetszetű fejrész fedte be. A fibula kengyelgombja egyszeresen tagolt, félköríves, hátsó korongszerű része erősen kiemelkedik. Egyenes vonalú, V-alakú bekarcolásokkal díszített lábrészének felső oldalán gerinc húzódik, kezdeti szakaszának keresztmetszete ötszögletes, végét rézsútos állású, kúpos gomb zárja le. A téglalap alakú, középmagas, középszéles tűtartó kitöltött. Északkelet-Pannoniában a támlap nélküli egygombos erősprofilú fibulák közül többnyire olyan változatokat viseltek, amelyek Almgren 83. és 84. formáinak felelnek meg.101 Mindkét forma közös sajátossága a test 98 Bojovic 1983:35; Cocis 2004: 51-52; Busuladzic 2010:52-53; Merczi 2016a: 83. 99 Bojovic 1983: 36; Cocis 20 04: 53; Busuladzic 2010: 54; Merczi 2016a: 83. 100 Merczi 2016a: 75, 83, Kát. 38. 5. tábla 3. 101 Merczi 2014:22-23. i°2. Merczi 2014:16. 103 Merczi 2014:17. 104 Merczi 2014:11,17, Kát. 16, 2. tábla 7 (Bajna); Merczi 2014:11,17, Kát. 15,2. tábla 6 (Bajót). 105 Merczi 2014:11,17, Kát. 17, 2. tábla 8. 106 Merczi 2014:17. 107 Merczi 2014:17-18. 108 Pannóniái előfordulás: Merczi 2014: 18-19, további irodalommal. Újabban közzétett leletek: Bartus-Borhy-Delbó et al. 2015, 41,43, Kát. 1-2, 25. tábla 1-2. Budaörs: Merczi 2012: 486, Kát. 54, 4. kép 8. Érd: Merczi 2016a: 75, 83-84, Kát. 40-41,5. tábla 7-8. 109 Merczi 2014: 20, további irodalommal. teljes hosszában végighúzódó gerinc, aminek következtében a fej- és lábrész egyaránt háromszögletes keresztmetszetű. Noha a perbáli fibula fejrészéről hiányzik a gerinc, tagolt kengyelgombja alapján inkább Almgren 83-as formájához áll közelebb.102 A fibula párhuzamai egyelőre nem ismertek. A perbáli fibula az Almgren 83-as formával való azonosítás és a kéttagúság alapján a 2. században készülhetett, de azon belül egyelőre nem lehet pontosabban keltezni.103 15. változat - Almgren 83 (Kát. 42) A 42. számú zsámbéki fibula (7. tábla 5) ugyancsak támlap nélkül, 2x5 csavarulatos, felső húrozású rugóval készült. A rugó felé szélesedő fejrészének oldalai íveltek, keresztmetszete ovális. A félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgomb tagolt, középső eleme korongszerűen kiemelkedik. Lábrészéről mindössze annyi állítható meg, hogy felső oldalának középvonalában gerinc húzódott, így keresztmetszete háromszögletes volt. Azonos alakítású fejrésszel és kengyelgombbal jellemezhető fibulákat Bajnáról és Bajótról már ismerünk.104 A bajóti fibula rugója több (2 x 6) csavarulatból áll, a bajnai lelet pedig a fibulák lábrészéről is szolgáltat adatokat. Ez alapján a zsámbéki fibuláról is feltételezhető, hogy lábrésze egyenes vonalú, vége felé keskenye- dő volt, felső oldalának díszítése peremet szegélyező, valamint kettős vonalból álló, V-alakban összefutó barázdákból állt. Ez utóbbiak a kengyelgomb mögött, illetve középen helyezkedtek el. A láb végét rézsútos állású, rövid, hengeres nyélen ülő gömbölyded gomb zárta le. Azonos alakítású lábrész Dorogon is előkerült.105 Az előző fibulához hasonlóan ezek a fibulák is Almgren 83-as forma egy sajátos változatának tekinthetők, amelynek képviselői egyelőre csak egy szűkebb területről (Északkelet-Pannonia) ismertek.106 A kéttagúság alapján ezt a változatot is a 2. századra kell helyezni. 16. változat = Almgren 84 (Kát. 43-46) Mindkét település leletanyagában előfordulnak olyan töredékek (Kát. 43-46 = 2. tábla 9; 7. tábla 6—8), amelyek háromszögletes keresztmetszetű fej- és lábrésszel, tagolatlan, félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgombbal, a láb végén rézsútos állású, kúpos, csúcsos végű gombbal, trapéz vagy téglalap alakú, magas, keskeny vagy középszéles, kitöltött tűtartóval jellemezhetők. Ezek a fibulák az egyszerűbb felépítésű, ugyancsak támlap nélküli, egységes kivitelű Almgren 84-es formával azonosíthatók. A párhuzamok alapján a perbáli és zsámbéki fibulák is a rugó felé háromszögletesen kiszélesedő, díszítetlen fejrésszel, rö- videbb, általában 2x4 csavarulatos rugóval készültek.107 A változat Pannónia egész területéről, így Budaörsről és Érdről ismert.108 Használati ideje a 2. századra (és esetleg a 3. század elejére vagy első felére) tehető.109 A 2. századi használatot erősítik meg az érdi leletek, amelyek a Hadrianus-Antoninus-kori 297. számú 87
