Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról

STUDIACOMITATENSIA 35.- A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

számú gödörház keleti felében került elő. Ezt leletanyaga alapján ugyanarra az időszakra (1. század második fele-2. század első harmada) keltezik, mint az L/401- es objektum felső házát.67 68 69 70 A fibula alapján azonban feltételezhető, hogy az L/254-es ház korábban, még a római foglalás előtt létesült.

7. változat = Almgren 68 (Kát. 15-20)

Az előző változatokkal összevetve a 15—20. számú perbáli és zsámbéki fibuláknál (1. tábla 6- 7; 6. tábla 2—5) új elem a viszonylag nagyméretű, felső oldalán facettált (trapéz keresztmetszetű) fejrész, és a megrövidült, ívelt vonalú, rézsútos állású, tagolt gombban végződő lábrész, valamint a magasabb, trapéz alakú tűtartó. Ez utóbbi díszítése Almgren 68-as formájára jellemző módon kerek átlyukasztásokból áll. A fibu- lák lábrészének kezdeti szakaszát ovális (Kát. 15, 20), háromszögletes (Kát. 17) vagy trapéz alakú (Kát. 16) keresztmetszettel lehet jellemezni. A fibulák hossza 5-5,5 cm közötti értékeket mutat.

Ilyen felépítésű fibulák minden északkelet-pan- noniai római település leletanyagában nagy számban fordulnak elő, ami alapján ebben a térségben Almgren 68 legtipikusabb képviselőinek tekinthetők.71 A változatba sorolható fibulák sírokból is ismertek (Budaörs, Sárbogárd).72 Tűtartójukat 1-2 kerek átlyukasztás, vagy a tűtartó hátoldalán benyomott 1—2 bemélyedés díszíthette. A láb felső oldalán húzódó gerinc vagy facettálás a ritkább megoldások közé tartozik. A fejrész facettálása elsősorban Pannóniára jellemző. A párhuzamba állítható magdalensbergi leleteket a Tiberius- és Claudius-kori változatok képviselőinek tekintik,73 mások szerint a változat elsősorban Claudius korában és a Flaviuskor elején volt használatban.74 A budaörsi településen az ide sorolható leletek egy része az 1. század második felére-2. század első harmadára keltezhető objektumokban került elő (L/392es tárológödör; L/653. számú gödörház).75 Az objektumok keltezése, ami részben egybeesik a változat fő használati idejével, egyben arra is enged következtetni, hogy ezek a fibulák

Északkelet-Pannoniában még a 2. század elején (első harmadában) is használatban maradhattak. Hasonló következtetéseket lehetett levonni az érdi leletanyag alapján is.76

8. változat = Almgren 68 (Kát. 21—32)

A 21-32. számú fibuláknál (2. tábla 1-4; 6. tábla 6-13) ugyanúgy facettált felső oldalú fejrészt, viszonylag rövid, ívelt vonalú lábrészt, egy-két kerek átlyukasztással vagy bemélyedéssel díszített tűtartót alakítottak ki, mint az előző változatba sorolt leleteknél. A két változat között mindössze a fibulák hosszában mutatható ki eltérés, aminek értéke ennél a változatnál nem haladja meg a 4,5 cm-t. Mind Perbálon, mind Zsámbékon a kisebb méretű darabok kerültek elő nagyobb számban. Ugyanezt lehetett megfigyelni Érden és a budaörsi temetőben is, a budaörsi telepen viszont a nagyobb méretű fibulákat magába foglaló változat volt népszerűbb.77 Sírleleteket Budaörsön kívül Solymárról ismerünk.78 A változat elterjedési területe és használati ideje az előző változatéval azonos.79 A változat egy-egy képviselője Érden egy 1-2. század fordulójára keltezett, félig földbe mélyített gödörházban, illetve egy 2. századi kőépületben került elő.80 Az utóbbi lelet arra engedett következtetni, hogy Almgren 68 klasszikus formájánál a kisebb méretű darabok használata is átnyúlt a 2. századra. Budaörsön a változat az L/560. objektumból vált ismertté.81 Azonban ez az objektum is két házra tagolható: egy alsóbb, félig földbe mélyített, 1—2. század fordulójára keltezett gödörházra és egy későbbi, a 2. századon belül pontosabban nem keltezhető cölöpös szerkezetű házra. A változat keltezése alapján a fibula inkább a korábbi ház leletanyagához tartozhatott.

9. változat = raetiai forma (Kát. 33)

A Zsámbékon előkerült 33. számú töredékről (6. tábla 14), noha félköríves keresztmetszetű fejrésze letört, megállapítható, hogy az egygombos erősprofilú fibulák raetiai formájához tartozik.82 Ezt a tagolt, félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgomb,

67 Ottományi 2012:173,135. kép 1, DVD-melléklet; Merczi 2012: 509, 2. táblázat.

68 Ottományi 2012: 295, DVD-melléklet.

69 Ottományi 2012: 309, DVD-melléklet.

70 Ottományi 2012: 309, DVD-melléklet.

71 Budaörs: Merczi 2012: 482-483, Kát. 22-34,3. kép 1-3; Érd: Merczi 2016a: 71-72, 81, Kát. 10-17,2. tábla 2—9. Egyéb pannoniai és Pannónián kívüli előforduláshoz lásd: Merczi 2012: 482-483; Merczi 2016b: 436.

72 Budaörs: Merczi 2016b: 436, Kát. 1-2,1. kép; Sárbogárd: Bánki 1998: 65, Abb. 2, 3/1 = Abb. 22, 2.

73 Sedlmayer 2009: 33,149-150, Abb. 98; 157, Abb. 103.

74 Jobst 1975: 33; Rieckhoff 1975: 43; Gugl 1995:12.

75 L/392. objektum: Ottományi 2012: 309, DVD-melléklet; Merczi 2012: 482, Kát. 23, 27, Abb. 3, 2-3; 509. 2. táblázat; L/653. objektum: Ottományi 2012: 310, DVD-melléklet; Merczi 2012: 482, Kát. 31; 510,2. táblázat.

76 Merczi 2016a: 81.

77 Érd: Merczi 2016a. 81; Budaörs: Merczi 2016b: 436; Merczi 2012: 482-483.

78 Budaörs: Merczi 2016b: 436, 9, 25 és 57. sírok, Kát. 3-5,1. kép; Solymár: Kocztur 1991: 65 sír: 185, 44-45. kép, Taf. XV, 10; 104. sír: 194, Taf. XXVII, 9-10; 148. sír: 203, 96. kép, Taf. XXXVI, 14.

79 Merczi 2012: 483; Merczi 2016b: 436: további irodalommal.

80 Gödörház: Merczi 2016a: 72-73, 82, Kát. 21,3. tábla 4; Ottományi 2016: 20, 43; Kőépület: Merczi 2016a: 74, 82, Kát. 29,4. tábla 5; Ottományi 2016: 27-28, 42.

81 Merczi 2012: 483, Kát. 37,3. kép 6; 509,2. táblázat; Ottományi 2012: 309,332, DVD-melléklet.

82 Ettlinger 1973: 63; Rieckhoff 1975: 43; Riha 1979: 74; Ortisi 2002: 22.

83