Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról
MERCZI MÓNIKA: RÓMAI KORI FIBULAK PERBÁLRÓL ÉS ZSAMBÉKRÓL az egyenes vonalú, kezdeti szakaszán félköríves keresztmetszetű lábrész, a végén lévő, rézsútosan álló, hengeres gomb, valamint a kengyelgomb mögül induló, ívelt belső oldalú, kitöltött tűtartó teszi egyértelművé. Ez az elsősorban Raetiában és Germania Superior keleti felében83 elterjedt változat eddig szinte minden északkelet-pannoniai település (Budaörs, Érd) fibulái között felbukkant.84 Sírleleteket Budaörsről és Sárbo- gárdról ismerünk.85 A budaörsi 57. sír eltérő összetételű (raetiai forma + 8. változat) fibulapárja arra szolgáltatott bizonyítékot,86 hogy ezt a Claudius- Vespasianus-kor- ra87 vagy az 1. század második felére88 keltezett változatot Almgren klasszikus formájával (7-8. változatok) egy időben viselték. 10. változat = Almgren 69 (Kát. 34) Ugyancsak egytagú és felső húrozású az a hiányos zsámbéki fibula (Kat. 34 = 7. tábla í), amelynél a fejrész Almgren klasszikus formájához hasonlóan facettált, de attól eltérően nyújtottabb. A kengyelgomb ovális, tagolatlan, de a 4. változattal ellentétben nagyobb részt már csak a fibulatest felső oldalára terjed ki. A fibulán többszörös átalakítás figyelhető meg: fejrészét kiegyenesítették, a kengyelgombot alul és felül is lereszelték. A rugó kezdeti szakasza a húrhoroghoz hajlítva akasztóként szolgálhatott, ebben az esetben azonban a szándékosság nem egyértelmű. A zsámbéki fibula egy wels-i fibulával állítható párhuzamba, amelynek ívelt lábrésze tagolt gombban végződik, tűtartója hátoldalát pedig két kerek bemélyedés díszíti.89 A fibulát az 1. század második felére keltezhető,90 nyújtottabb Almgren 69-es formával azonosítják.91 Almgren 69-es formának megfelelő fibulák Budaörsön félköríves keresztmetszetű fejrésszel és tagolt kengyelgombbal készültek.92 Az eltérő sajátosságok ellenére a zsámbéki és budaörsi fibulákat összeköti egymással a fejrészen és a kengyelgombon egyaránt megfigyelhető szándékos átalakítás. A fibulákat kiegyenesítették, a kiálló részeket ellapították vagy lereszelték, a rugó kezdeti szakaszát karikába hajtva akasztót alakítottak ki.93 Az így átalakított fibulák rendeltetése egyelőre ismeretlen. 11. változat = Almgren 69/70 (Kát. 35) A 35. számú perbáli, egytagú, felső húrozású, téglalap alakú támlappal készített fibulánál (2. tábla 5) a rombusz alakú és szalagszerű fejrész a felső oldalon, a peremek mentén lesarkított. Kengyelgombja tagolt, félköríves, nagyobb részt a fibulatest felső oldalára terjed ki. A lábrész kismértékben (valószínűleg másodlagosan) ívelt, végét vízszintes állású, kúpos, csúcsos végű gomb zárja le. A trapéz alakú, széles, magas tűtartó kitöltött. Hasonló alakítású fibulák Budaörsön is előkerültek, de azoknál a fejrész nem a peremen lesarkított, és a kengyelgombjuk is tagolatlan.94 Az eltérések alapján ez, az egyelőre párhuzamok nélkül álló fibula egy különálló változat képviselőjének tekinthető. Egytagúsága alapján a fibula leginkább az 1. század második felében lehetett használatban. 12. változat = Almgren 69/70 (Kát. 36—38) A perbáli 36-37. számú fibulák (2. tábla 6-7) fejrészéről csak annyi állapítható meg, hogy a végük felső oldala facettált volt. Kengyelgombjuk tagolatlan, félköríves, nagyobb részt csak a fibulatest felső oldalára terjed ki. Lábrészük kismértékben ívelt, ennek végéhez rézsútos állású, kúpos, csúcsos végű gomb kapcsolódik. Széles, magas, téglalap alakú tűtartójuk kitöltött. A 38. számú zsámbéki lelet (7. tábla 2) a két oldalról lapított lábrész, vízszintes állású gomb miatt csak feltételesen sorolható ebbe a csoportba. A tagolatlan kengyelgomb és a kitöltött tűtartó alapján ezek a fibulák néhány budaörsi lelettel állíthatók párhuzamba, amelyeknél facettált, hátoldalán egyenesen elvágott, szalagszerű fejrészt lehet megfigyelni.95 Az egy- és kéttagú leleteket egyaránt magába foglaló változat fő elterjedési területének Pannónia tekinthető.96 Az egytagú leletek használati ideje az 1. század második felére tehető, a kéttagú darabok az 1. század végén-2. század első felében készülhettek. A budaörsi telep két egytagú fibulája (Kát. 47-48) a már említett, egy korábbi gödörházból és egy későbbi cölöpös szerkezetű házból álló L/560. objektum felett került elő.97 Egytagúságuk alapján a budaörsi fibulák az alsóbb, 1-2. század fordulójára keltezett gödörház leletanyagához tartozhattak. 83 Ortisi 2002: 23, Abb. 5; 53-54, Fundliste 2c. 84 Budaörs: Merczi 2012: 483, Kát. 43—44, 3. kép 4; Érd: Merczi 2016a: 74-75, 82, Kát. 34—35,5. tábla 1; 4. tábla 9. 85 Budaörs: Merczi 2016b: 437,57. sír, Kát. 6,1. kép; Sárbogárd: Bánki 1998: 65, Abb. 2, 2/1 = Abb. 22,1. 86 Merczi 2016b: 436, Kát. 5,1. kép. 87 Rieckhoff 1975: 43; Riha 1979: 74-75 88 Ortisi 2002: 23. 89 Sedlmayer 1995:132, Taf. 2,17. 90 Cocif 2004:49. 91 Sedlmayer 1995:13. 92 Merczi 2012: 484, Kát. 45-46, 4. kép 1-2. 93 Merczi 2012: 484. 94 Merczi 2012: 484-485, Kát. 47-48, 4. kép 3. 95 Merczi 2012: 484-485, Kát. 47-48, 4. kép 3; Merczi 2016b: 437-438, Kát. 8,2. kép. 96 Merczi 2012: 485. 97 Ottományi 2012:109,118,309,332, DVD-Beilage. 84
