Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról
STUDIA COMITATENSIA 35. - A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Merczi Mónika RÓMAI KORI FIBULÁK PERBÁLRÓL ÉS ZSÁMBÉKRÓL Bevezetés 2007-2008-ban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Ottományi Katalin vezetésével próbafeltárást, majd megelőző feltárást és leletmentést végzett Perbálon (MRT 7,14/9. és 14/4. lelőhelyek).1 A Köbölkúti-patak nyugati oldalán elterülő Kukorica-dombi dűlőben (14/9. lh.) a korábbi terepbejárások leletei egy 2-4. századra keltezhető villagazdaságot jeleztek, de az 1998-2006 között végzett újabb terepbejárások során 1. századi leletek (érmek) is előkerültek. A 2007-2008-ban megkutatott területről a felső humuszréteget korábban régészeti felügyelet nélkül eltávolították, aminek következtében a hosszú életű településből már csak a késő kelta és a kora római korra keltezhető objektumokat lehetett feltárni. A Traianus-kor utáni időszakot csak fémkeresővel talált leletek képviselték, ezek tanúsága szerint azonban a 2. században villagazdasággá alakult település - egy éremkincslelet alapján a 354-ben bekövetkezett barbár támadást is túlélve - a 4. század végéig fennállt.2 A település késő kelta periódusához műhelyként meghatározható objektumokat, cölöplyukas munkagödröt és a kemencéket lehetett kötni. A korongolt szürke és a kézzel formált edények alapján ezeket a LT D kor végén, Augustus korában és az 1. század első felében használták. Lakosai azok a kelta eraviscusok voltak, akiknek megtelepedését a közeli Budaörsön már a Kr. e. 1. század második felében igazolni lehetett.3 A kelta és római kor közötti átmeneti időszakból (Claudius-Flavius-kor) gödrök, gödörkomplexumok és egy földbemélyített ház váltak ismertté. Ebben az időszakban a késő kelta edénytípusok továbbélése mellett már néhány római kerámia is felbukkan. A település Flavius-Traianus-korra keltezhető kora római periódusában a település lakossága továbbra is földbemélyített házakban élt, de ezekben a késő kelta és a római leletanyag már azonos arányban fordul elő. A település lakosságát az átmeneti és a kora római korban is nagyrészt a továbbélő késő kelta eraviscusok alkották, de mellettük megjelentek a veteránok, és néhány idegen eredetű tárgy alapján idegen betelepülők jelenlétével is számolni lehet.4 A patak másik oldalán, a Zsidó-földek lelőhelyen (14/4. lh.) a terepbejárásokból egy kőépítkezések nélküli 2-3. századi római településre lehetett következtetni, amelyről már ekkor is feltételezték, hogy összetartozott az előbbi településrészlettel.5 A 2007-2008-as kutatások során egy árok részlete, két ház és gödrök kerültek elő, ezeket leletanyaguk alapján a 14/9. lelőhelynél későbbre, a 2. századra (Hadrianus-Antoninus-korra) lehetett keltezni, de egyes objektumok a Severus-kor- ban is használatban lehetettek. A kőépületek hiánya alapján feltételezhető, hogy ez a terület a villagazdaság peremrészét képezte, ahol a gazdasági objektumok mellett a gazdaság dolgozói továbbra is földbemélyített házakban éltek.6 A feltárásokról származó fibulák többnyire szórványleletnek tekinthetők, mindössze két darab köthető objektumhoz. Ezeken a leleteken kívül a feldolgozás részét képezik azok a fibulák is, amelyek ugyanezen a lelőhelyen, egy fatelep és a patak között egy pince építése során 2005-ben kerültek elő.7 így Perbálról összesen 33 fibulát lehetett bevonni a vizsgálatba. A földrajzi közelség alapján feldolgozásra került az a 69, ugyancsak fémkeresős fibula is, amelyeket Zsámbékon, illetve környékén, valamint Zsámbék és Herceghalom között találtak. 1 Ezúton szeretném megköszönni Ottományi Katalinnak, hogy a perbáli és zsámbéki fibulák feldolgozását számomra lehetővé tette, a feldolgozáshoz szükséges régészeti adatokat, kéziratát rendelkezésemre bocsátotta, továbbá köszönöm neki, hogy kérdéseimre bármikor szívesen válaszolt. 2 MRT 7:137-138; Ottományi 2017. 3 Ottományi 2012: 296. 4 Ottományi 2017. 5 MRT 7:135. 6 Ottományi 2017. 7 Ottományi 2017. Az itt előkerült fémleletek (köztük a fibulák) a következő leltári számokon szerepelnek: SzFM 2007.8.1-7; 2008.2.4.1-37. 71
