Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Restaurálás - Lukács Katalin–Schrett László–Győri Lajos: Ortodox ikonosztáz restaurátori kutatása a százhalombattai Isten Anyja születése templomban
LUKACS KATALIN - SCHRETT LÁSZLÓ - GYŐRI LAJOS: ORTODOX IKONOSZTÁZ RESTAURATORI KUTATÄSA aszAzhalombattai isten anyja születése templomban se: k (kék), vk (világoskék), sk (sötétkék), Ag (ezüst), Cu (bronzpor), Au (aranyfüst), p (piros), vör (vörös), s (sárga), f (fehér), rozs (vörös/fehér), A (alapozás). 1. szint A legösszetettebb képet adó szint, több rétegből áll össze az alap, a díszítmények és a kapuk sem mutatnak egységes képet. A diakónusi kapuk íve és a kapuk nyílása nem egyezik, a körbefutó fonott díszítményt esetlegesen helyezték fel az ívre, látszik, hogy nem oda készült. A királykapuk szárnyait alul megtoldották, blondel-masszából készült díszítménnyel egészítették ki. A kapukon látható festmények nincsenek olyan mértékben átfestve, mint az ikonosztázban lévő többi ikon. Ezeken az ikonokon az alakok mérete sem változott meg, csupán helyenként történt átfestés. Az alsó (1.) szint sík felületeiből vett minták és a kutatóablakok alapján meghatározható rétegek a következők: 1. réteg: kazeines fekete-zöld-sárga márványozás, 2. réteg: vörös-fekete márványozás, 3. réteg: fehér márványozás, 4. réteg: besárgult lakkréteg. A bronzporos átfestés alatt a puttók színezése eredetileg kazeines festékkel történt, a szőlőfürtök festett, fémszínezett rétegeket hordoznak több rétegben, a szőlőlevelek, egyéb díszítmények a bronzpor alatt aranyozottak lehettek, ez néhány minta polarizált szűrővel készült felvételén nyomokban látható. 2. szint 1. réteg: vörös-fekete márványozás, 2. réteg: fehér márványozás, 3. réteg: besárgult lakkréteg. A díszítményeken ugyanazokat a rétegeket mutattuk ki, mint az 1. szinten. Az ikonokat elválasztó keretszerkezeten nincs meg a fekete-zöld-sárga márványozás, csak a vörös márványfestés. A faragások nem minden esetben illeszkednek egymáshoz, másodlagos felhelyezésük valószínűsíthető. Az ikonosztáz hátoldalának restaurálása, tisztítása során égési nyomok kerültek elő, amelyek bizonyossá tették a 2. szinten lévő két ikon felcserélését (3. ábra). A hátoldal restaurálása során, a szürke festék eltávolítása után láthatóvá vált a szentélyben keletkezett tűz nyoma, amelyet enyves kötőanyagú átfestéssel próbáltak elfedni. Ez feltehetően az utolsó, 1968-as felújításkor történhetett. 3. szint A párkányon található átfestett rétegek: 1. kazeines zöld-fekete-sárga márványozás, 2. vörös-fekete márványozás, 3. fehér márványozás, 4. besárgult lakkréteg A faragványok és ornamentális rátétdíszek alatti fal festett rétegei: 1. vörös-fekete márványozás, 2. fehér márványozás, 3. besárgult lakkréteg. 9 A ma látható ikonosztáz fal egy, a mainál nagyobb templomban lehetett, származási helyét a méretek alapján (az ikonfalra illesztett feszület és a vak ikontáblák kiegészítésével) lehet kikövetkeztetni, amennyiben az ikonfal, a jelenlegihez hasonlóan, négyszintes volt és a feszület feletti diadalívet félkörnek feltételezzük (kb. 745 x 633 cm lehetett, a ma látható 567 x 556 cm helyett). 268 2. kép: Kutatóablak András ikonján 4. szint Feszület: az átfestés alatt jól láthatók a korábbi bekar- colások. A feszület keretét is bronzporos lakkal festették át. A kutatás alapján itt találtunk egyértelműen aranyozást, helyenként zöldes lüsztert. Mária és János ikon: az ikonokat kiemelve a 3. szint párkányából, ahová 20-30 cm-es kovácsoltvas szegekkel voltak rögzítve, láthatóvá vált az eredeti festés (alakok lábai) a kép eddig takart részén. Ez azt jelentheti, hogy a két ikon másképpen lehetett rögzítve abban az ikonosztázban, ahonnan Százhalombattára szállították. Az újrafestett alakok jóval kisebb méretűek, de ugyanazokat a szenteket ábrázolják, mint az átfestés előtt. Jól láthatóak a bekarcolt eredeti előrajzok, de a röntgen- és a súrlófénnyel megvilágított felvételek is igazolják az eredeti festés kvalitását, illetve az alapozás viszonylagos épségét. A kutatóablakok és a rétegcsiszolatok vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az ikonfal eredeti márványozásos festése egységesen nem tárható fel. A faragványok, rátétdíszítmények, keretek sem készí- tés-technikailag, sem a felületükön található rétegek szerint egységesen nem kezelhetőek. Ezt a vizsgálatok eredményei alapján készített táblázatokkal igazoltuk. A kutatás azt is bizonyította, hogy az ikonfal és díszítményei több, különböző helyről és korból származhatnak.9
