Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Néprajz - Sz. Tóth Judit: Mestermunkák. A kőfaragás emlékei a Dunazug-hegyvidéken
SZ. TÓTH JUDIT: MESTERMUNKÁK. A KŐFARAGÁS EMLÉKEI A DUNAZUG-HEGYVIDÉKEN ANDEZIT ÉS TUFÁI HÁRSHEGYI HOMOKKŐ DURVA MÉSZKŐ ÉDESVÍZI MÉSZKŐ TARDOSI VÖRÖS MK. TÖMÖTT MK. ÉS DOLOMIT VÖRÖS HOMOKKŐ BAZALT PANNON HOMOKKŐ 1. ábra: A Dunazug-hegyvidék hagyományos építőköveinek elterjedési területei (Vajda 2012 nyomán) homokkőből malomköveket és művészi faragványokat készítettek. Az 1870-es években már kőbányák működtek Budafok, Tétény, Bia, Torbágy, Páty, Zsámbék, Tinnye, Perbál határában, épület- és kútköveket fejtettek.1 11 Az 1870-es években indult az útburkoló kövek intenzív, iparszerű kitermelése Dunabogdányban és a Börzsöny déli részén, Szob környékén.12 Legnagyobb mennyiségben a fővárosban használták fel, akárcsak a víz-építőköveket a Duna-part kialakításához. 11 Borovszky 1900:134. 12 Hála 1987a. 13 Az eseményt Block Hugó felvételei őrzik. Üvegnegatívok a Ferenczy Múzeumi Centrum fotótárában: F 38197, F 38200, F 38201. A Hősök Emlékkövét 1929. május 26-án, a Hősök emlékünnepén avatták fel. A műalkotás 6,5 x 3 x 1,3 méter nagyságú és 470 mázsa súlyú monolit mészkőtömb volt, amely a budakalászi Fabro-bányából származott. Egyik oldalán az első világháború dátuma (1914-1918) állt, a másikon pedig a felirat: „Az ezeréves határokért.” Tetején egy stilizált kardmarkolatra emlékeztető kereszt volt látható. 1951-ben távolították el a térről, http://nagyhaboru.blog.hu/2015/03/27/a_hosok_emlekkove (Utolsó letöltés: 2017. május 11.) A 19. század végére fellendülő budapesti építkezésekhez hatalmas mennyiségű kőre volt szükség. Mind az építőkövet, mind a burkolásra, díszítésre alkalmas követ be lehetett szerezni a főváros környékéről, ez föllendítette a keresletet. Az igények kielégítésére sorra nyíltak a kőbányák. így sok Buda környéki település hozzájárult a főváros nevezetes épületeinek, köztéri alkotásainak megépüléséhez, erre máig büszkék. A Millenniumi emlékmű előtt 1929-ben felállított Hősök Emlékköve budakalászi bányából származott — a fejtése és tengelyen való szállítása is jelentős teljesítmény, fényképeken megörökített esemény volt a faluban.13 A 19. század utolsó harmadában nemcsak a kőbányák száma nőtt meg ugrásszerűen, hanem a kőfaragóké is. Ekkoriban érkeztek Buda környékére morva és - tömegesen - olasz kőfaragók, akik megtelepedtek egy-egy faluban. Ok és leszármazottaik bérelték a bányák egy részét, soknak később tulajdonosai lettek. Az úrbérrendezést követően a bányahelyek területe a falusi közbirtokosságok kezelésébe került, ők adták bérbe, 222
