Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Schramek László Péter: Pest-Pilis-Solt megye közigazgatása II. József uralkodása idején
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÖZIGAZGATÁSA II. JÓZSEF URALKODÁSA IDEJÉN Alispán A koraújkori megyei közigazgatás tényleges vezetője az alispán volt, akinek helyzetében II. József uralkodásának első évei nem hoztak érdemi változást. Az 1785. évvel kezdődő reformáradat azonban számos területen módosította pozíciójukat. Ezek között elsőként kell megemlíteni, hogy II. József rendelkezései értelmében már nem választott tisztviselők voltak, hanem a király által, a kerületi főispán javaslatára kinevezett hivatalnokok. Helyettesítésükről 1785 előtt a másodalispánok gondoskodtak. Majláth József kerületi főispán az országos gyakorlathoz hasonlóan először a megyeszékhely szerinti illetékes főszolgabírót jelölte ki helyettesítésre, mivel a másodalispáni beosztást egy rövid időre megszüntették. A Pesti kerület első embere sajnos nem részletezi, hogy ez alatt itt kit ért, mivel a megyeszékhely egyetlen járás részét sem képezte.55 A másodalispánok ismételt alkalmazását a Kancellária 1786 végén érte el.56 Majláth József 1786 nyarán az alispán kötelezettségei közé sorolta a közigazgatási ügyek gyors intézését (adó-, vallási, úrbéri és közoktatási területen). Megyéjüket évente be kellett utazniuk.37 58 Ezeket az előírásokat ismételte meg az egy esztendővel később bevezetett, osztrák gyakorlatot hazai környezetbe átültető ún. Amtsunterricht A Az alispán helyettesítését azonban egyértelműen a másodalispánra bízták.59 Majláth József nem szépítette a valóságot, 1786 utolsó hónapjaiban készített jelentése szerint az osztrák közigazgatást vezette be a Pesti kerületben azzal, hogy a Kreisämtliche Manipulationsunterricht-tt körbeküldte megyéiben.60 Az alispán ítélkezési jogköre megszűnt 1787-ben az önálló bírósági rendszer kiépítésével. A hatáskör és a jogszabályi környezet folyamatos váltakozása ellenére a poszton nem fordult elő gyakran személycsere. Mindez valószínűleg annak is köszönhető, hogy 1773 után először 1784 februárjában tartottak tisztújítást. 55 MNL PML IV. 1-e. 1785. május 4-től 23-ig. No. 31. (jelenlegi jelzete: No. 1.) 2. 56 Hajdú 1982: 309. 57 MNL PML IV. 91.16. tétel 1. 58 MNL PML IV. 91. 24. tétel 2v.-3r. 59 MNL PML IV. 91. 24. tétel 3v. 60 MNL ÓLA 39.14700/1786. 9r. 61 MNL OL C 44. Fons 147. Pos. 1. 5038; 6810/1783/1784. Ív. 62 MNL PML IV. 2. 2. kútfő (jászkun iratok). 63 MNL PML IV. 2.6. kútfő 7233/1788; 13. kútfő 1835/1788; továbbá 12. kútfő (városi ügyek) iratai. 64 Abafi 1993: 275. 65 Haselsteiner 1983:104-106. 66 „Ich muß inzwischen den meiner Leutung anvertrauten Personali besonders aber denen Herrn Vicegespänen die Verdineste, Gerechtigkeit wiederfahren lassen, daß es dabei ihren unermündten Diensteifer, und Einsicht nichts vorgeworfen werden könnte. Sie haben wahrhaft alles gethan, was mit Menschenmöglicher Anstrengung zu thun möglich war.” MNL OL C 44 Fons. 29. Pos. 84.16634/178 lOr. 67 Hajdú 1982:486. 68MNL PML IV. 1-d. 39/1783. 69 MNL PML IV. 1-e. 1/1785. május 4-23. No. 1. 4. (eredeti jelzet No. 31.) Laczkovich Imre kapta ekkor is a legtöbb szavazatot, de ő előrehaladott korára és a vármegye szolgálatában töltött 44 évére tekintettel visszalépett. Utódja Szily József lett, aki a megye nemesi közösségének megelégedésére töltötte be hivatalát, mivel II. József halála után is még évekig a helyén maradhatott.61 A Pest megyei alispánok területi illetékességi jogköre megnőtt, az 1786 utolsó napjaitól immár kiterjedt Pest és Buda szabad királyi városok, valamint a kiváltságos jászkun kerületek területére is. Ez utóbbiak életébe gyakorlatilag alig szólt bele Szily József, legfeljebb az adóhátralékok behajtását sürgette.62 A két szabad királyi város életével kapcsolatban jóval több dokumentum maradt ránk. Itt például a hitélet mindennapi kérdéseivel kapcsolatos döntések is megtalálhatók.63 Pest és Buda II. József alatti kormányzata azonban egy önálló kutatást is megérdemelne. Szily József nem tekinthető II. József politikai támogatójának. Az alispán ugyanis 1786-tól kezdődően a pesti Nagyszívűséghez szabadkőműves páholy tagja volt.64 A mozgalomban Berzeviczky Gergely fejezte ki éles hangon ellenérzését a kalapos király rendszerével szemben, sőt, egy függetlenségi háború lehetőségét is kilátásba helyezte, ha nem változik a kormányzati forma.65 Politikai nézetei ellenére Szily József hivatali feladatait kifogástalanul látta el. Almásy Pál 1788-ban a Helytartótanácshoz címzett levelében a következőképp fogalmazott a felügyelete alatt álló tisztviselőkről: „Mindeközben az irányításom alá rendelt személyzet, különösen azonban az alispán úr szolgálatát, igazságosságát kell megtapasztalnom, fáradhatatlan szorgalma és belátása ellen felemlegetni semmit nem lehet. Ténylegesen mindent megtettek, amit az emberi képesség és szorgalom lehetővé tett.”66 Főjegyző A főjegyzők az évszázados hagyományok szerint az írásbeliség gondos vezetéséért feleltek. Elkészítették a hivatali okmányok kiadmányait, őrizték és rendezték az iratokat. II. József trónra lépésekor a Pest megyei főjegyző munkáját már két vicenótárius és két írnok segítette.67 A hivatali dolgozók terheit 1783-ban mérték fel. Ebben az esztendőben mintegy 2020 ív (fiséra) papírra volt szükség a közigazgatás működéséhez.68 A következő években szaporodó reformok a sokat kárhoztatott vielschreiberei-1 nem csökkentették, hanem éppen hogy felduzzasztották. Majláth Józsefnek a beiktatása előtti, a megye életét szabályozó rendeletében a körlevelek megformálását tette elsődleges feladatává.69 A hivatali terhek az elkövetkező években egyáltalán nem enyhültek, hanem tovább súlyosbodtak. Ürményi József- ekkor nyitrai kerületi főispán - javasolta, hogy a főjegyzőt 3-an segítsék (egy iktató és naplóvezető, egy helyettes, és egy a fogalmazványokat készítő), mindemellett javasolta a járások számával megegyező írnok alkalmazását is. II. József elfogadta az egész 172
