Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Schramek László Péter: Pest-Pilis-Solt megye közigazgatása II. József uralkodása idején
STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE fel, a jász és kiskun kerületek települései azonban még kimaradtak az összesítésből.18 A következő esztendőben szerkesztett hasonló célú összesítés a települések felsorolása nélkül, egy közigazgatási egységként sorolja fel a Jászságot.19 A szabad kerületek beolvasztása egyébként orvosolta Pest megye egyik a 18. századi országgyűléseken hangoztatott sérelmét, miszerint a jászkunokkal szemben nem tudtak egyetlen jogi fórumon sem keresetet benyújtani.20 II. József a különböző szintekről érkező egységes észrevételek alapján a kiváltságos terület jogállását csupán minimális mértékben változtatta meg, tulajdonképpen kizárólag a központi kormányzattal meglévő közvetlen kapcsolatot szüntette meg. II. József nevezetes tollvonása 1790. január 28-án a közigazgatás 1780. évi állapotainak helyreállítását eredményezte, amelyek értelmében 1790 márciusára minden felszámolt törvényhatóság visszanyerte önállóságát. A kalapos király által megfogalmazott cél, a közigazgatás terheinek arányos elosztása a megyék és járások között Pest megye aktuális problémáit is érintette. Az 1785-ben már szükségesnek ítélt ötödik járást 1791 novemberében szervezték meg.21 Közgyűlés Az 1848 előtti megyei közigazgatás legfontosabb döntéshozó intézménye a nemesek változó rendszerességgel megrendezett közgyűlése volt. A tanácskozásokon elméletben a törvényhatóság valamennyi nemese jelen lehetett, azonban II. József korában még nem jellemző, hogy nagy tömegek vettek volna részt a tanácskozásokon. A reformkori visszaemlékezések pár tucatra teszik a jelenlévők számát. A helyzet II. József halála után változik meg, amikor már egyes gyűléseken 50-nél is többen megjelentek.22 A közgyűlések jelentősége a király uralkodásának második felére megszűnt. Az uralkodó előbb 1784- ben a nyelvrendelet és a népszámlálás tárgyában tett levélváltások miatt az egymás közötti kommunikációt 18MNL PMLIV. 2.30. kútfő 5870/1787. 19MNL PML IV. 2.16. kútfő 1602/1788 és 16. kútfő 5054/1788. 20Kiss-Nagy 2015: 36. 21 Dóka 2008: 267. 22Degré 1973:122 23Marczali 1888: 2. k., 435. «Hajdú 1982:187. skk. 25 Haselsteiner 1983:114. skk. “Miskolczy 2011. 27MNL OL A 39. 16406/1787. A levelet kiadta Haselsteiner 1983: 236-237. 28 Haselsteiner 1983:145. «Mitrofanov 1910: 636-637. 30Haselsteiner 1983:180. A levél (MNL OL A 39 13821/1789) teljes terjedelemben eredeti nyelven olvasható a 265. oldalon. 21 Mitrofanov 1910: 214. 2. jegyzet. 32Mitrofanov 1910:300-302. tiltotta meg.23 Majd a közgyűlések tartását 1785. június 1-jétől kezdve a tisztviselők állandó tanácskozása váltotta fel.24 II. József egyáltalán nem akarta összehívni a megyegyűléseket, de a török háború megkövetelte a magyar ezredek létszámának kiegészítését, amelyet a korábbi gyakorlat szerint az országgyűlésnek kellett volna megajánlania. Helyette az uralkodó a congrega- /íokat használta fel a hadkiegészítés törvényesítésére.25 Pest megye közgyűlése 1787-ben még vonakodás nélkül megajánlotta az újoncokat.26 Bár a tanácskozás már ekkor is kényuralomról, „willkürliche Regierung” tett említést, és felpanaszolta a nemesség kiszorítását a közügyek intézéséből.27 A következő esztendőben a Pesti kerület megyéi hangoztatták a leghangosabban, hogy az újoncozási kérdések rendezése érdekében országgyűlést kellene összehívni.28 A Pest megyei nemesség közgyűlések híján röplapokon is közzétette álláspontját a hatalomgyakorlás módszereivel szemben. A kiváltságos rend elutasította a parasztság elnyomásának vádját 1789 tavaszán.29 Az 1789 októberében összehívott közgyűlés az újoncozást még engedélyezte, de az uralkodó kérésével ellentétben a terményszállításokat határozottan elutasította, mivel a tárgyban az országgyűlésnek kellett volna döntenie. A közgyűlés levélben emlékeztette II. Józsefet uralkodása elején írásban tett ígéretére, miszerint a hazai törvényeket betartja. A közgyűlési hangulat dacosságát érzékelteti a tény, hogy a levelet német helyett latin nyelven fogalmazták.30 Az 1790. január 28-án a nemesség még nyíltabban fogalmazta meg az uralkodói gyakorlattal szembeni panaszait. A Pest megyei közgyűlés a török háborút alkotmányellenesnek találta.31 Majd március 1-jén kelt felterjesztésben felhívta a figyelmet, hogy a törvényalkotás és eltörlés joga a királyt és a rendeket közösen illeti meg, azt kénye-kedve szerint az uralkodó nem változtathatja meg, mert akkor az önkényuralom.32 A közgyűlés régi szerepét II. József nevezetes tollvonása következtében nyerte vissza. Az átmeneti időszaknak elméletben 1790 májusáig kellett volna tartania, de az uralkodó halála meggyorsította a visszarendeződés folyamatát. Főispánok ésfőispáni adminisztrátorok A törvényhatóság első embere a középkortól kezdve a király által kinevezett ispán, ebben az időben a főispán volt. Pest megye élén az 1659. évi LXXVI. törvény értelmében a mindenkori nádor, illetve annak hiányában a helytartó állt. A helyi közigazgatásban betöltött szerepüket az 1752-ben megalkotott és 1768-ban módosított főispáni utasítások szabályozták II. József uralkodásának első felében is. Trónra lépése után az új uralkodó Albert szász-tescheni herceget felmentette a magyarországi helytartói szolgálat alól, és áthelyezte Osztrák-Németalföldre ugyanebbe a beosztásba. Albert herceg áthelyezéséről 1781. február 12-én értesítette a Pest megyei rendeket, amelyet egy hónappal később 169
