Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Schramek László Péter: Pest-Pilis-Solt megye közigazgatása II. József uralkodása idején
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÖZIGAZGATÁSA II. JÓZSEF URALKODÁSA IDEJÉN 1. táblázat: Pest megyei közgyűlések és elnökeik II. József uralkodásának első felében 1780/81 1782 1783* 1784/85** közgyűlés (adminisztrátori /alispáni /másodalispá- ni elnökség) 7(2/5/0) 5(2/3/0) 5(1/4/0) 12 (8/4/0) kisgyűlés v. sedria / adminisztrátori /alispáni / másodalispáni elnökség 3(0/3/0) 12 (0/10/2) 13 (0/12/0) 15 (0/8/2) összesen 10 (2/8/0) 17 (2/13/2) 18 (1/16/0) 27 (8/12/2) * Egy esetben a kisgyűlésen hiányzik az elnök megnevezése. ** Ot esetben a kisgyűlésen hiányzik az elnök megnevezése. hirdettek ki.33 A Magyar Királyi Helytartótanács elnöki posztját az országbíró vette át, de a Pest megyei főispáni hivatal ezzel megürült. A magyar megyék élén a főispánok munkáját akadályoztatásuk vagy életkoruk miatt igen gyakran adminisztrátorok végezték. Pest megyében 1742-től mutatható ki folyamatosan a jelenlétük, azt megelőzően csupán a tisztújító közgyűléseken szereplő főispán által kinevezett levezető elnökökkel találkoztunk. A főispán halála, vagy áthelyezése nem feltétlen jelentette az általa kinevezett adminisztrátor megbízatásának megszűntét. Az alig egy éve hivatalba lépett Ürményi József például 1781 tavaszán megőrizte pozícióját. Az adminisztrátor azonban elégedetlen lehetett karrierjével: 1781 nyarán a Pest környéki katonai tábort meglátogató uralkodótól sikerült egy rövid kihallgatást nyernie, amelynek során főispáni kinevezésért folyamodott. Ezt a későbbiek során emlékiratba is foglalta. Pálffy Károly kancellár munkájával tökéletesen elégedett volt, mivel II. József részére rendkívül jó képet rajzolt a főispáni adminisztrátorról.34 Az uralkodó 1782. március 1-jén írta alá Ürményi Bihar megyei főispáni kinevezését. A Pest megyei adminisztrátori székben utódja Zichy Ferenc gróf lett.35 A kinevezési okirat szerint főispáni feladatokat kellett ellátnia adminisztrátori címmel.36 A személycsere ekkor még nem sértette az 1659. évi LXXVI. te. előírásait. Az új adminisztrátor nem jelent meg személyesen hivatala átvételén a megyei közgyűlés ülésén egyéb országos elfoglaltságai miatt. Ez alól II. József Pálffy Károly javaslatára felmentést adott, mivel az adminisztrátori hivatal viselésének nem volt feltétele 33 MNL PMLIV. 1-c/l. 1781. 03.21. No. 4. 34MNL OL A 39. 928/1782. „[...] er dermalen von Pester Komiktat der Administrator sey, und sich allmögliche Mühe gegeben hat, die dabey vorstallende Geschäfte und Verrichtungen in allen Fachen, mit aller Bescheidenheit und Aufmerksamkeit zu behandeln, und daher mir von ihme nichts anders verschreihen kann.” (3r-v.) 35 MNL OL A 39. 928/1782. 5-6. f. 36MNL PML IV. 1-c/l. 1782. 05. 06. No. 1. „titulo administratoris.” 37 MNL OL A 39.1652/1782. 38 Marczali 1888: 2. k. 448. 39Marczali 1888: 2. k. 434-435. 40 Haselsteiner 1983: 38; Balázs 1989: 1084. a beiktatás, azonban hivatali munkáját haladéktalanul meg kellett kezdenie.37 Zichy Ferenc a Helytartótanács elnökeként vajmi kevés időt tudott szentelni a helyhatóság közügyeinek. Muslay Gábor másodalispán 1783. november 5-i halála miatt tisztújító közgyűlést hívott össze 1784. február 9-ére. A tisztújítás igencsak aktuális kérdést jelentett, mivel arra legutoljára 1773-ban került sor, jóllehet az 1723. évi LVI. törvény háromévenkénti tisztújítást írt elő a megyék számára. II. József Zichy Ferencet a többi főispán és adminisztrátor társához hasonlóan 1785. március 1-jei dátummal felmentette hivatalából.38 II. József rendkívül elégedetlen volt a megyék élén álló főispánokkal, mivel azok hivataluktól távol, sokszor Bécsben múlatták az időt, akár a népszámlálás politikai válsággal terhes hónapjaiban is.39 Mint minden általánosítás, ez sem megfellebbezhetetlen, amint az az alábbi táblázat számadataiból kiolvasható (1. táblázat). A fenti kimutatásban az 1780. november 29. (Mária Terézia halála) és 1785. március 1. (a régi főispánok elmozdítása) közötti időszakban Pest megyében megrendezett közgyűlések legfontosabb adatait találjuk. Az 1780. év decembere, valamint az 1785. év első két hónapja annyira töredékes adatokat szolgáltat, hogy azokat inkább a következő, illetve megelőző évvel számítottuk egybe. Az adatok egyértelműen megmutatják, hogy egyrészt a megyei tanácskozások száma folyamatosan emelkedett, másrészt az utolsó vizsgált időszakban a főispáni adminisztrátor jóval aktívabbá vált a megyei közéletben. Ez utóbbi jelenség alighanem arra vezethető vissza, hogy a Helytartótanács székhelye 1784-ben átköltözött Pozsonyból Budára, állandósítva Zichy Ferenc jelenlétét állandósította az ország régi-új fővárosában. A közigazgatási reform nem átgondolatlanul került bevezetésre, az egy tudatos uralkodói döntés következménye volt. A szakirodalom hajlik arra, hogy a német nyelvrendeletet követő megyei tiltakozások és a népszámlálás nehézkes végrehajtására vezesse vissza a fordulatot.40 170
