Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 István „érveire” nem volt könnyű ellenérveket találni. Pedig a Czeg/édi Kisgazda megpróbálta, bár az itt megjelent szövegek mondanivalója nem hiszem, hogy eljutott az átlagos ceglédi választó tudatáig. Többször számon kérték például Halleren a legitimista szólamokat vagy a felekezeti szempontokat és személyeskedő apróságokkal igyekeztek borsot törni az orra alá, de az Egységes Párt ceglédi sajtókampánya nem volt elég meggyőző, és ezért nem egyedül az újság főszerkesztője és munkatársai voltak a felelősök. Egyetlen olyan írás jelent meg a Czeglédi Kisgazdában, amelynek szerzője azokat az „elvi” okokat sorolta fel, amelyek miatt ő Hallertől átállt Gombos Lajos táborába. Haller királykérdéssé és felekezeti kérdéssé „avatta” saját megválasztását, miközben szocialista jelszavakat hangoztatott, ráadásul korteseivel kurtakocsmákban mulatott, majd házról házra járt a szavazatok gyűjtésérét — írta a régi ceglédi sajtóélet egyik vezető egyéniségének tartott S. Nagy Lajos. „Rossz tűzoltó az, aki csak akkor siet az oltáshoz, mikor a leégett ház romjai füstölögnek. Még rosz- szabb az, aki oltás közben felpiszkálja a hamvadó parazsat, de legrosszabb az, aki csak azért, hogy olthasson, képes gyújtogatni”39 40 - figyelmeztette a ceglédieket és az nem az ő hibája volt, hogy intő szavai már csak a választás után juthattak el az olvasókhoz. Gombos másik támogatója, a Czeglédi Szemlélő szintén nagy energiát fordított a demagógiára és szólamokra épülő Haller-féle jelenség leleplezésére. Ez a lap közérthető, rövid elemzéseket is közölt Hallerről és módszereiről. Egy réginek számító műfaj, a kortesnóta sorozatos közzétételével pedig ugyancsak azon igyekezett, hogy minél pontosabban felvilágosíthassa Gombos Lajos táborát. A kortesdalok (ismeretlen) szerzői a ceglédi határban autóval(!) utazgató Haller Istvánon ékelődtek, például így: „Haller Pista autója szépen szól Miből is van: tán özvegyi sóhajból? Autóján járja Kámánt és Ügyért... Híres Cegléd, az Úristen de megvert! Haller Pista kisemberek nagy barátja, Autóján a tanyákat sorra járja. Bús özvegyi dús lakomát végiglakja... Választója autóját szagolhatja. Mi büdösük ott a síkon távolban? Talán bizony Haller Pista autója... Sok helyt jártam, máshol is volt választás, hej, de sehol ilyen szagos »ekvipázs«.m Az akkoriban szokatlan jármű látványa inkább megbotránkozást, mint tiszteletet válthatott ki az emberekből, az ismeretlen „ekvipázs” utasa pedig a hóbortosoknak járó csodálkozó pillantásokkal találkozhatott a ceglédi tanyavilágban. Feltehetően Haller egyébként sem tartozott a szokványos megjelenésű és viselkedésű emberek közé, így a Szemlélő nótaszerzőjének elegendő témát adott a kíméletlen élcelődéshez. A választás előtt egy váratlan közjáték borzolta fel a kedélyeket Cegléden. A szavazás előtt egy héttel új jelölt jelentkezéséről adtak hírt a helyi lapok. Fóthi Vilmos, a Függetlenségi 48-as Kossuth-párt színeiben a lehetetlenre vállalkozott, de önfeláldozó bátorságát meg nem érdemelt szidalmakkal honorálták az ellenfelei. Októbrista vezér, aki megmételyezi a népet, hiszen Cegléd rettenetes szégyenére, Károlyi Mihályra emlékezteti a városiakat41 — így a Czeglédi Keresztény Újság, de otrombaságból aznap a Czeglédi Keresztény Hírlap „vizsgázott” jelesre. „Kommunisták, zsidók, és minden magyarságukból kivetkőzött, eddig még ismeretlen nevű, az éj leple alatt titkosan dolgozó, degenerált, meghibbant agyú emberek, a város amúgy is felizgatott társadalmának szétrobbantására egy Fóthi Vilmos nevű nem 39 S. Nagy Lajos: „Teremtsünk békét.” Czeglédi Kisgazda, 1922. június 4. 40 Autódalok. Czeglédi Szemlélő, 1922. május 16. A versben olvasható „Kámán”, illetve „Ugyer” Cegléd egy- egy külterületének az elnevezése. 41 Batthyány követe. Czeglédi Keresztény Újság, 1922. május 21. 92
