Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Tanulmányok Pest megye történetéből Hasonló tartalmú rövid tájékoztatók minden héten megjelentek a Keresztény Újságban, amely egyébként az ilyen időszakban szokásos „politikai” helyett igen változatos jelzőket írt ki a fejlécére. „Város érdekeit szolgáló társadalmi, közigazgatási és szépirodalmi lap” - ez volt az első forma, de január 5-től egy újabb ötlettől vezérelve, már „Iparosok, kereskedők és munkások érdekeit szolgáló köz- igazgatási és szépirodalmi lap” alcímmel jelent meg, hogy végül az „Iparosok, kereskedők és munkások érdekeit szolgáló társadalmi lap” megnevezéssel záruljon le a címadási kavalkád. A lapból kiolvasható Haller-program már kevésbé volt színes. Keresztény eszme, küzdelem a liberális szellem ellen, az elnyomottak és kisemberek védelme, a keresztény értékek és az ország integritásának megvédése - a jó emlékezőtehetséggel megáldott választóknak ismerősek lehettek ezek a szólamok, hiszen Haller már 1920-ban hasonlókkal tűzdelte tele a beszédeit. Nem változtatott azon a jól bevált szokásán sem, hogy személyesen kereste meg a reménybeli választóit. Például május 9-én a nyugdíjasok és hadiözvegyek, aztán a malmi és raktármunkások, a helyi és a vendég színésztársulat voltak a vendégei, de a napot még egy nyilvános, a Katolikus Aörben elköltött vacsorával fejezte be. Ráadásul az egyik budapesti és a vasvári választókerületben is indult, feltehetően ott is többször meg kellett jelennie a választók között. Am a fáradtság jeleit még ő sem tudta elrejteni. „A program a régi s erre Haller nagy súlyt helyezett”36 - állapította meg a Czeglédi Híradó, de a cikkíró megfigyelte, hogy nem fogadták olyan rivalgó tetszéssel Haller beszédét, mint 1920-ban. Egyik régi híve nyilvánosan bevallotta, hogy nem ment el szavazni, mert Haller már nem bírja mindenki bizalmát Cegléden. Tény, hogy mások is hangot adtak ellenszenvüknek; bár az erről szóló, itt következő idézett tipikus véleményhez az „ellentmondásos” jelző is odakívánkozik. „Akkor - vagyis 1920-ban, írja egy mai Gombos-párti - úgy emlékszünk, hogy Haller a zsidókérdés megoldását hirdette, hirdette nevezetesen az állami monopolisztikus üzletek, a regáléjogok, a pálinkamérések, a trafikjogok stb. revízióját és a keresztény hadirokkantak és hadviseltek kezébe való juttatását, a numerus clausus behozatalát az egész vonalon, az összes fő- és középiskolai oktatásban és magyar közgazdasági élet minden ágazatában, az ipar és kereskedelem egész vonalán és különösen a keresztény magyarságot fojtogató és idegen érdekeket szolgáló bankpolitika terén, hirdette a földbirtoknak, a magyar vérrel megszentelt magyar rögnek keresztény magyarok kezére való visszaszerzését stb. stb. Azonban ezeknek az elveknek a hirdetését most nem hallottuk, dacára annak, hogy a magyarságnak ma is élethalál harcot kell folytatnia létéért és jobb jövőjéért azokkal szemben, akik a nemzetet 1918-ban és azt megelőzőleg a katasztrófába belevitték.”37 így írt az az ember, aki állítása szerint nem előnyökért, hanem meggyőződésből állt két évvel ezelőtt Haller mellé. Más valaki találó jellemzést adott Haller személyiségéről. Szerinte jelentéktelen ember, aki mindig mindent félbehagyott. „Haller István sohasem tett egyebet, mint mindig és mindenütt kisiklott” - szólt a Haliért felehetően közelről ismerő ismeretlen jegyzetíró. „Általában véve csodálatos ember volt ez az ember - folytatja. - Amerre csak járt, a mezők kisültek, a vizek kiapadtak és meddő homok lett a termőföldből [...] O most a könnyen lóvá tehető elégedetlenek élére állott és azokat kezdte vezetni, mégpedig a kertek alatt”38 - vonta le a tanulságot, amelyhez hasonlót minden történelmi korban megtapasztalhatnak azok, akik a politika iránt érdeklődnek... Az 1920. évi ceglédi választások egyik feltűnő jelensége, hogy a Gombos-párti sajtó (Czeglédi Kisgazda, Czeglédi Szemléld) sokkal többet foglalkozott Haller István személyével, mint a saját jelöltjével. De a rendszer minden vesztesét felkaroló Haller 36 Beszámoló és programbeszéd. Czeglédi Híradó, 1922. áprüis 27. 37 Egy keresztény nemzeti egyesülés párti „gombozó”: Kinek van igaza? Czeglédi Szemlélő, 1922. május 9. 38 H. J.: Haller István. Czeglédi Szemlélő, 1922. május 12. 91
