Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban

Tanulmányok Pest megye történetéből Hasonló tartalmú rövid tájékoztatók minden héten megjelentek a Keresztény Újságban, amely egyéb­ként az ilyen időszakban szokásos „politikai” he­lyett igen változatos jelzőket írt ki a fejlécére. „Város érdekeit szolgáló társadalmi, közigazgatási és szépirodalmi lap” - ez volt az első forma, de január 5-től egy újabb ötlettől vezérelve, már „Iparosok, kereskedők és munkások érdekeit szolgáló köz- igazgatási és szépirodalmi lap” alcímmel jelent meg, hogy végül az „Iparosok, kereskedők és munkások érdekeit szolgáló társadalmi lap” megnevezéssel zá­ruljon le a címadási kavalkád. A lapból kiolvasható Haller-program már ke­vésbé volt színes. Keresztény eszme, küzdelem a li­berális szellem ellen, az elnyomottak és kisemberek védelme, a keresztény értékek és az ország integ­ritásának megvédése - a jó emlékezőtehetséggel megáldott választóknak ismerősek lehettek ezek a szólamok, hiszen Haller már 1920-ban hasonlókkal tűzdelte tele a beszédeit. Nem változtatott azon a jól bevált szokásán sem, hogy személyesen kereste meg a reménybeli választóit. Például május 9-én a nyug­díjasok és hadiözvegyek, aztán a malmi és raktár­munkások, a helyi és a vendég színésztársulat voltak a vendégei, de a napot még egy nyilvános, a Katolikus Aörben elköltött vacsorával fejezte be. Ráadásul az egyik budapesti és a vasvári választókerületben is in­dult, feltehetően ott is többször meg kellett jelennie a választók között. Am a fáradtság jeleit még ő sem tudta elrejteni. „A program a régi s erre Haller nagy súlyt helye­zett”36 - állapította meg a Czeglédi Híradó, de a cikk­író megfigyelte, hogy nem fogadták olyan rivalgó tetszéssel Haller beszédét, mint 1920-ban. Egyik régi híve nyilvánosan bevallotta, hogy nem ment el szavazni, mert Haller már nem bírja mindenki bi­zalmát Cegléden. Tény, hogy mások is hangot adtak ellenszenvüknek; bár az erről szóló, itt következő idézett tipikus véleményhez az „ellentmondásos” jelző is odakívánkozik. „Akkor - vagyis 1920-ban, írja egy mai Gombos-párti - úgy emlékszünk, hogy Haller a zsidókérdés megoldását hirdette, hirdette nevezetesen az állami monopolisztikus üzletek, a regáléjogok, a pálinkamérések, a trafikjogok stb. re­vízióját és a keresztény hadirokkantak és hadvi­seltek kezébe való juttatását, a numerus clausus behozatalát az egész vonalon, az összes fő- és kö­zépiskolai oktatásban és magyar közgazdasági élet minden ágazatában, az ipar és kereskedelem egész vonalán és különösen a keresztény magyarságot foj­togató és idegen érdekeket szolgáló bankpolitika terén, hirdette a földbirtoknak, a magyar vérrel megszentelt magyar rögnek keresztény magyarok kezére való visszaszerzését stb. stb. Azonban ezek­nek az elveknek a hirdetését most nem hallottuk, dacára annak, hogy a magyarságnak ma is élethalál harcot kell folytatnia létéért és jobb jövőjéért azok­kal szemben, akik a nemzetet 1918-ban és azt meg­előzőleg a katasztrófába belevitték.”37 így írt az az ember, aki állítása szerint nem előnyökért, hanem meggyőződésből állt két évvel ezelőtt Haller mellé. Más valaki találó jellemzést adott Haller személyi­ségéről. Szerinte jelentéktelen ember, aki mindig mindent félbehagyott. „Haller István sohasem tett egyebet, mint mindig és mindenütt kisiklott” - szólt a Haliért felehetően közelről ismerő ismeret­len jegyzetíró. „Általában véve csodálatos ember volt ez az ember - folytatja. - Amerre csak járt, a mezők kisültek, a vizek kiapadtak és meddő homok lett a termőföldből [...] O most a könnyen lóvá tehető elégedetlenek élére állott és azokat kezdte vezetni, mégpedig a kertek alatt”38 - vonta le a tanulságot, amelyhez hasonlót minden történelmi korban megtapasztalhatnak azok, akik a politika iránt ér­deklődnek... Az 1920. évi ceglédi választások egyik feltűnő jelensége, hogy a Gombos-párti sajtó (Czeglédi Kisgazda, Czeglédi Szemléld) sokkal többet foglalko­zott Haller István személyével, mint a saját jelöltjé­vel. De a rendszer minden vesztesét felkaroló Haller 36 Beszámoló és programbeszéd. Czeglédi Híradó, 1922. áprüis 27. 37 Egy keresztény nemzeti egyesülés párti „gombozó”: Kinek van igaza? Czeglédi Szemlélő, 1922. május 9. 38 H. J.: Haller István. Czeglédi Szemlélő, 1922. május 12. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom