Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920—1939 esélyeit akarták kisebbíteni azzal, hogy hírbe hozták a szinte démoni vonásokkal felruházott gróffal. A Czeglédi Kisgazda viszont Hallernek és pártjának tett fel — többnyire megválaszolatlan - a korábbi választási ígéretek teljesítéséről szóló kérdéseket, de természetesen helyt adott az Egységes Párt programjának is. Gombosnak igazán jeles kortese akadt: maga a miniszterelnök, Bethlen István jelentkezett be az egyik ceglédi nagygyűlésre, 1922. május 21-re. „Es a történelmi nevezetességű Kossuth térről szólni fog Cegléd város választó közönségéhez, hogy személyesen is kifejtse és meggyőzze polgártársainkat az általa követett út helyességéről. ... Mi képezi Bethlen politikájának gerincét? A minden jó magyar, keresztény erőknek az egyesítése”31 - lelkendezett a Kisgazda munkatársa és azt sem felejtette el megemlíteni, hogy Bethlen eddig még sosem járt Cegléden. A tudósító természetesen végighallgatta a miniszterelnök beszédét is, amelyben többek között szó esett a szociális reformokról, a baleset- és munkásbiztosító pénztárról, az építkezésről, az egységről, az élet helyreállításáról, a határok visszaszerzéséről és a külállamok folytonos beavatkozása elleni harcról. „Nem közjogi eszközökkel, hanem józan politikával érhetjük el a célunkat. Az ellenzék királypárti és megbontja a felekezeti egységet. A gazdatársadalom fogja a haldokló középosztályt felemelni” - mondta a miniszterelnök. Gombos felszólalása is biztató mondattal zárult. „Ne az egyéni érvényesülés vezérelje tehát a politikusokat, hanem egyedül az ország érdeke”32 — fejeződött be a kampánybeszéd, és az előadóra a megfontolt jelző illett volna a leginkább. Pedig a jelen lévő, kéretlenül bekiabáló Haller-hívek mindent megtettek azért, hogy a békétlenség felé tereljék a hallgatóságot. „Szervezett csőcselék”, köztük az egyik katolikus pap zavarta meg Bethlen beszédét. „A választójogról beszéljen!”33 - szólt közbe, de a Kisgazda rosz- szallását fejezte ki amiatt is, hogy az Ipartestület tekintélyes elnöke nem ment el a fogadásra. A jelek szerint Gombos Lajos - nem lévén ceglédi lakos - jóval kevesebb időt töltött el a városban, mint ellenfele. Mindössze két nagygyűlést tartott; a nem nyilvános találkozókról természetesen nem találunk adatokat a sajtóban. „Habsburg, labanc nem kell nekünk, Gombos lesz a mi követünk!”34 - ezt a versikét viszont bizto- san gyakran skandálták a nyilvánosság előtt a kortesek, de a választás kimenetelét természetesen nem az efféle kedélyes rigmusok döntötték el. Hiszen Haller István a tőle megszokott lendülettel vetette bele magát és korteseit a küzdelembe. Minden oka megvolt a bizakodásra; nem most találkozott először ceglédi híveivel, akiknek beszámolhatott saját sikeréről, hiszen a Huszár-kormány minisztereként ő terjesztette be még 1920-ban azt a törvényjavaslatot, amelyet később numerus clausus címen emlegettek. A törvény megalkotásáért természetesen nemcsak Haliért illette meg a kétes dicsőség, hanem mindazokat a nemzetgyűlési képviselőket, akik a törvény erejével először szentesítették a fajgyűlöletet a 20. századi Magyarországon. Különös, de 1922-ben még a Haliért feltétlenül támogató Ceglédi Keresztény Újság vagy a bőszen antiszemita Czeglédi Keresztény Újság sem említette meg Haller törvényhozói „érdemeit”; lehet, hogy olvasóik nem a felsőoktatásban voltak érdekeltek... Haller egyébként 1920 végétől már nem volt kormánytag. Pártjának nagyobb része átpártolt a kormányhoz, vele együtt állítólag csak heten maradtak hűségesek a régi formációhoz, így az 1922-es választásra ellenzéki pozícióból készült a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és mindenható elnöke, Haller István.35 Az új választás előtti első vele kapcsolatos hír 1922. január 1-jén kelt és a városban tett hivatalos, illetve magánlátogatását adta mindenki tudtára. 31 Bethlen István. Czeglédi Kisgazda, 1922. május 21. 32 A miniszterelnök a városunkban. Czeglédi Szemlélő, 1922. május 23.; A vasárnapi népgyűlés. Czeglédi Híradó, 1922. május 24.; Csúcsponton. Czeglédi Kisgazda, 1922. május 25. 33 Csúcsponton — Egy katolikus egyháztanácsos — Gr. Bethlen és az iparosok Czeglédi Kisgazda, 1922. május 25. 34 K. B.: Haller István. Czeglédi Kisgazda, 1922. május 21. 35 Egy keresztény nemzeti egyesülés párti „gombozó”: Kinek van igaza? Czeglédi Szemlélő, 1922. május 9. 90
