Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 ésszel nehezen követhető zavaros eszmék hirdetésével bizarr személyiségek ideig-óráig az érdeklődés középpontjában maradhatnak. De a válságos években a köztiszteletben álló egyének közül sem mindenkinek állták ki a gondolatai és tettei az emberiesség próbáját. Ilyen előzmények után kezdődtek meg 1919 legvégén a nemzetgyűlési választások előkészületei Magyarországon. Cegléden egy-egy párt képviseletében egy-egy személy - Dobos Sándor (Keresztény- Keresztyén Kisgazda- és Földmíves Párt) és Haller István (Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt) - kezdett hozzá az ajánlások összegyűjtéséhez. A választások a dualizmus kora óta hasonló koreográfia szerint zajlottak Cegléden, és a bevált formákon nem változtattak a boldog békeidők elmúltával sem. A párt helyi csoportjának megalakításával (a tisztségviselők megválasztásával, a pártiroda kijelölésével) kezdődött minden, majd zet követően folytatódott ajelölt megnevezésével, a kampány (plakátok, röplapok felragasztása, a sajtóhadjárat megindítása, hosszabb-rövidebb propagandaút, programadó nagygyűlés lehetőleg országos hírnevű egyének részvételével) megszervezésével és befejeződött a választással. Az utolsó esemény a mandátum ünnepélyes átadása volt; ettől kezdve a következő választásig a helyi nyilvánosság csak kivételes esetekben értesülhetett képviselője áldásos (vagy áldatlan) tevékenységéről. Az 1920-as választás azonban egy apró, de nem jelentéktelen részletben mégis különbözött a 20. század hasonló eseményeitől, mert ebben az évszázadban először fordult elő, hogy két jelölt között dőlt el Cegléden a választás. De módunkban lesz egyéb sajátosságokat is megfigyelni a Dobos-Haller-választás történetében. Ehhez természetesen a ceglédi újságok írásait kell majd végigolvasnunk. Négy hetilap - Ceglédi Híradó, Czeglédi Keresztény Újság, Ceglédi Kisgazda Ceglédi Közlöny — jelent meg abban az évben, de közülük ez utóbbi számai ma már egyetlen köz- vagy általam ismert magán- gyűjteményben sem találhatóak meg.1 A maradék három sajtótermék azonban elegendő segítség az események felidézéséhez. A Czeglédi Keresztény Újság és a Ceglédi Közlöny Haller, a Ceglédi Kisgazda Dobos közeli orgánumnak számított, de a Ceglédi Híradó pártállását ezeknél nehezebben lehet megállapítani. A Keresztény Újságot és a Kisgazdát 1920-ban alapították, a Híradó első száma viszont 1919 végén jelent meg és szerkesztője, munkatársai révén átörökítette a 19. századi ceglédi lapok hagyományát, azaz teret adott minden valódi és álellenzéki nézetnek, még az antiszemitizmusnak is. Nagyon keveset tudunk meg a hírekből arról, hogy miért éppen Dobos Sándor és Haller István személye került fel az 1920. évi nemzetgyűlési választások ajánlási íveire. Kettejük közül Dobos Sándort ismerték Cegléden. Az ő nagyapja volt a köztiszteletben álló református lelkész, Dobos János, de az ügyvédi hivatást választó Sándor a saját jogán ugyancsak a megbecsült városi emberek közé tartozott. Tagja volt több helyi lap szerkesztőségének és rövid ideig — 1918-ban és 1919-ben — ő helyettesítette a leváltott (lemondott) polgármestert. A legtöbb kritikát, sőt olykor gyűlöletet ezért a ténykedésért kellett elviselnie az 1920-as választásokon politikai ellenfeleitől. Az ma már kideríthetetlen, hogy a jelöléskor hogyan került szóba éppen az ő neve, és a ceglédiek hogyan találtak egymásra a Keresztény-Keresztyén Kisgazda- és Földmíves Párt vezetőivel? A Dobost támogató kör a Ceglédi Kisgazda című újság alapításával szállt be a választási küzdelembe, a munkatársak közé beálltak a városi kisgazdák, értelmiségiek és iparosok is. Törekvésük egyáltalán nem tűnt reménytelennek, hiszen 1920 januárjában együtt volt a sikeres választás minden fontos feltétele: helybeli, ismert jelölt, jó sajtó és érthető program. Az írott sajtó ugyan éppen ez utóbbi ismertetésének szentelt a legkevesebb teret, de néhány sarkalatos pont mégis felfedezhető az újságcikkek tengerében. A lényeget a Czeglédi Kisgazda legelső számában a Dobos Sándor nevével megjelölt 1 A tanulmányban említett ceglédi újságokról lásd: Reznák 2009. 84
