Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára. Adatok Máriássy Béla (1824–1897) élettörténetéhez
Tanulmányok Pest megye történetéből de a látszólagos nagy többség a vita napja előtt leolvadt 31 szavazatról 16-ra - olvashatjuk Máriássy Béla könyvében, aki nemcsak megélte, de írásaiban megörökítette ezt az időszakot.27 Teleki László a Pest megyei Abony képviselőjeként szerzett mandátumot. Választókerületében tartott ún. abonyi programbeszédében a 48-as alap helyreállítását szorgalmazta, valamint a társadalmi és nemzetiségi problémák demokratikus megoldását. Teleki László a politikai küzdelmek és a bécsi udvarral formálódó alku miatt 1861. május 8-án maga ellen fordította fegyverét, öngyilkos lett. Teleld gróf halálával üresedett meg az abonyi kerület képviselői helye, amelyre Máriássy Bélát választották meg. Ő is a Határozati Párt színeiben politizált. A pártvezér tragédiája megkönnyítette Deák Ferenc első feliratának elfogadását, amit a Határozati Párt tagjai is jóváhagytak. A két párt közötti kompromisszum feleslegesnek bizonyult, mert Ferenc Józsefnek a felirat sem kellett.28 A diéta 1861. április 2. és augusztus 22. között ülésezett. Az országgyűlést követően az önkényuralom folytatása senkit sem lepett meg, az izgatottság és türelmetlenség fokozódott. „Az urak java megtagadta az adót, ezért kaptunk 6—40-ig terjedő adó- végrehajtó katonát” - írta Máriássy. Az urak példája hatott a népre, tömegesen kimaradtak az adófizetések, az árverések pedig egyre inkább „csütörtököt mondtak”. Saját példáját is leírta Máriássy, amikor a szeszadó fejében ökreit Gyöngyösre behajtották, a polgármester kidoboltatta, hogy becsületes ember nem fog rájuk licitálni, és csakugyan nem vállalkozott erre senki sem. Művében más példát is hozott a passzív rezisztenciára, pl. báró Lopresty Árpád bánáti 4000 holdas birtokát nem vetette be 4 évig, hogy ne szedhessenek tőle adót.29 A belpolitikai feszültség és nyílt elégedetlenség nem csitult. „Az országgyűlés bezártakor - fogalmazta Máriássy — minden okos ember belátta, hogy az alkotmányt a bécsi doktorok mindaddig vissza nem állítják, míg az európai események és pénzviszonyok az osztrák birodalmat alapjaiban meg nem rengetik. A száműzöttek azonban megunták a várakozást, 1864-ben forradalmat akartak indítani.”30 3. kép / Máriássy Béla fotója (TBMA) A közvélemény újabb háborúban és a külföldi magyar légió esetleges betörésében reménykedett.31 A hazai titkos szervezetekkel, haláláig, Teleki László tartotta a kapcsolatot, élére a hozzá közelállók kerültek úgy, mint Almásy Pál, aki 1849-ben a képviselőház elnökének tisztségét látta el.32 Almásy Pál, Nedeczky Istvánnal és Beniczky Lajossal szervezkedésbe kezdett Magyarország függetlenségének a 48-as törvények alapján történő helyreállítására. Az osztrák rendőrség nyomozati anyagából az derült ki, hogy a hazai konspiráció mögött az itáliai 27 Máriássy 1896: 230-231. 28 Gergely 2003: 318. Abony szomszédos a nagykátai kerülettel, ide tartozó településen, Tápiószentmárton- ban éltek a Blaskovich rokonok. Anna nagyapjának, Blaskovich Józsefnek (1772-1847 k.) leszármazottai, Bertalan (1794-1859) és Ernő (1834-1911). 29 Máriássy 1896: 232. 30 Máriássy 1896: 235. 31 Deák 2009: 72-73. 32 Almásy Pál a képviselőház elnöki pozíciója előtt Heves megye első alispáni tisztségét látta el, ugyanekkor a másod alispán, Blaskovich Gyula (1806-1850), Máriássy majdani apósa volt. 65
