Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára. Adatok Máriássy Béla (1824–1897) élettörténetéhez
Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójáraó említést érdemel az, hogy Máriássy Manó 22 éves korában végrendeletet írt.19 1874. november 26-án Budapesten írott testamentumában kifejtette, hogy teljesen ép és egészséges állapotban rendelkezett, mégis szokadan, hogy egy éppen nagykorúvá vált fiatalúr vagyonának örökítéséről gondoskodott. Manó meghatározta, hogy halála után a Heves megyei Ecséd helység határában fekvő 626 kataszteri hold és 1160 négyszögöl birtokot, valamint a domoszlói és nánai határokban lévő földet, rétet, erdőt és legelőt a rajta lévő épületekkel és regálékkal együtt édesapja, Máriássy Béla örökölje. Ez a rendelkezés azért sem szokványos, mert Manó ekkor fiú örökössel rendelkezett. A végrendelet végrehajtójának Ebeczki Blaskovich Gyulát, mostohaanyja testvérét nevezte meg. Máriássy Manó az okirat elkészítése után hét évvel, 29 éves korában, 1881. július 5-én Budapesten, önként vetett véget életének.20 Közéleti pálya Máriássy Béla tanulmányait otthon végezte, a gimnáziumi tananyagot magántanulóként sajátította el. A bölcseletet és a jogot Pesten a Magyar Királyi Egyetemen hallgatta.21 Gyakorlati éveit Nagy István, Pest-Pilis-Solt vármegye főjegyzője mellett töltötte. Közpályára 1843. január 25-én lépett azzal, hogy jurátus lett Zarka János oldalán a pesti Királyi Táblának.22 A kor szokásrendjének megfelelően utazást tett Európában. 1844-ben Angliába és Francia- országba látogatott el. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, önkéntes nemzetőr kapitányi rangban küzdött a szabadságért.23 Részt vett az 1848. december 11-i budaméri ütközetben. 1855-től Pest-Pilis-Solt vármegyébe tette át lakhelyét, ezért közéleti pályája itt folytatódott. Az 1860-as és 70-es években tevékenyen részt vett pesti törvényhatóság közügyeiben. Karrierje gyorsan ívelt felfelé. Általános köztisztelet övezte, amit bizonyít, hogy 1861-ben a pesti törvényhatóság táblabírájá- nak választották.24 A szabadságharcot követően Máriássy Béla társadalmi szerepvállalását is befolyásolták a politikai viszonyok. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő évtized az osztrák önkényuralom korának tekinthető. Ebben az időszakban Máriássy is visszavonult a közélettől, csak gazdálkodással, birtokainak ügyeivel foglalkozott. 1861-ben valamelyest enyhült az osztrák szorítás, Ferenc József márciusra engedélyezte az ország- gyűlési választásokat. Két politikai irányzat csapott össze a mandátumokért. Deák Ferenc maga vezette híveit. Ez a csoport a Felirati Párt nevet kapta, mivel ők hajlandóak voltak országgyűlési feliratot intézni a nem törvényesen trónra került királyhoz. A másik csoportot Kossuth Lajos hívei alkották, élükre az emigrációból „hazarabolt’’Teleki László állt. A Teleki vezette tömörülés a Határozati Párt nevet kapta, amely arra törekedett, hogy az országgyűlés első nyilatkozata határozat legyen, ne pedig az uralkodóhoz intézendő felirat.25 Az országgyűlés elején gróf Teleki László, Tisza László, Nyáry Pál, Podmaniczky Frigyes és Madarász József megszerkesztették azokat a megállapodásokat, amiket a párt programjának tekintettek. A Határozati Párt és képviselőinek álláspontja szerint előbb tisztázni kell a trónra lépés kérdését, meg kell semmisíteni a törvénytelen rendeleteket és ítéleteket, azonnal életbe kell léptetni az 1848-as törvényeket. Azután lehet csak a belpolitikai kérdéseket a szabadelvűség és haladás szerint megoldani.26 A Határozati Pártnak, az országban többsége volt, Teleki azt kívánta, hogy a „határozat vagy egyhangúan, vagy igen nagy szótöbbséggel fogadtassék el”, 19 BMTd. 68.1.298. 20 Máriássy Manó-Béla (Berzéte, 1852. december 12. — Budapest, 1881. július 12.). A Kerepesi úti temetőben, 1881. július 14-én helyezték örök nyugalomra. 21 Markó (főszerk.) 2002: 499. 22 Pálmány 2011: 1917. 23 Vasárnapi Újság, 44. (1897) 32. 698. 24 Kőszeghi 1899: 227. 25 Gergely 2003: 316-317. 26 Pállasz 1893. 64
