Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén 3. táblázat / Az aszódi evangélikusok házasságkötéseinek megoszlása a foglalkozási csoportok szerint, 1824-1864 Foglalkozási csoportok Mindkettő helybeli Más városból származó házastárs Összesen fő % fő % fő szolgák 15 79% 4 21% 19 földművesek 190 83% 38 17% 228 kézművesek 58 56% 45 44% 103 kereskedők 4 67% 2 33% 6 értelmiségiek 4 31% 9 69% 13 birtokosok 4 100% 4 Összesen 271 73% 102 27% 373 A szolgák csoportja arányaiban a legzártabbak közé tartozott, csupán 21%-uk házasodott más településről a vizsgált évtizedekben. Ok Osztroluká- ról, Herédről, a szomszédos Domonyból, valamint Dengelegről és Bágyonból választottak párt maguknak. Heréd Podmaniczky-birtok volt, ahogy Dengeleg is, utóbbit „tót-magyar” faluként aposztrofálja Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában. Domony Aszód szomszédságában fekvő település, a korszakban lakosságának kétharmada evangélikus szlovák, akik azonban beszéltek magyarul is. B ágyon faluból a földműves családban született Martsok János érkezett, ő Aszódon is maradt, Pod- maniczky Lajos feleségének a kocsisaként. Felesége, Gaál Karolina aszódi kézművesek lánya volt, akit 1842. október 10-én vett feleségül. 1843-ban, 1845- ben és 1852-ben születtek gyermekeik. Podmaniczky Frigyes visszaemlékezésében egy azonos nevű komornyikról mesél, aki a szabadságharc alatt segítette őt, a világosi fegyverletétel előtt. Podmaniczky parancsára seregének 22 lovát sikeresen elvitte Földvárra, hogy a közlegények értük mehessenek, és így a kis ménes épségben hazajuthasson.23 A domonyi származású szolgák között találunk olyan esetet, ahol mindkét házasfél domonyi származású. Szlovák János földműves vette feleségül Nádasdy Máriát, aki bár Domonyban született, de ekkor már Aszódon szolgált szobalányként. A család Aszódon maradt, itt születtek gyermekeik. A földművesekre is a lokálisan zárt házasság- kötések jellemzőek. Ezt a csoportot anyakönyvek alapján nehéz rekonstruálni és összetettségüket árnyalni, ezért a statisztikai vizsgálat elnagyolt. Ennek ellenére benyomásaim ismertetésével, valamint egyéni sorsok bemutatásával igyekszem árnyalni a róluk kialakított képet. Az Aszódon házasságot kötő 228 helyi evangélikus földműves közül mindössze 38-an választották más településről a házastársukat. Ez arra utalhat, hogy a földművelő réteg nem volt kifejezetten érdekelt a településen kívüli széles kapcsolatháló kiépítésében, esetükben a más településről érkező házastársak inkább utalhatnak olyan kölcsönös rokonságokra az ott élő családokkal, melyekben esetenként a török 23 Podmaniczky 1985: 271. 56
