Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Tanulmányok Pest megye történetéből kor utáni betelepítések óta megőrzött vérségi kapcsolatok nyomát ismerhetjük fel. A legtöbb nem helyivel házasodó földműves Domonyból választott társat magának. Az Aszóddal szomszédos, így azzal folyamatosan kapcsolatban álló település lakói a Felvidékről érkeztek lakhelyükre, ahogy az Aszódra telepített evangélikusok egy része is. Domonyon kívül Ácsa, Iklad és Béla településről kerültek ki még az aszódi földművesek házastársai. Belay János ikladi özvegy zsellér, 50 éves, 1843-ban vette feleségül a 20 éves aszódi származású zsellérlányt, Bró- zan Katalint. Poljak András sziráki földműves 1844 februárjában vette el az aszódi Nagy Juditot. Ebben az esetben is a menyasszony szülőhelyén telepedett le a család. Matus Mihály hévízgyörki telkesgazda az aszódi Szénássy Juditot vette nőül, 1848 januárjában. Ez a házasság illeszkedik a szokáshoz, Aszódon köttetett, de a férj szülőhelyén, Domonyban élt tovább a pár. A kézművesek esetében láthatjuk, hogy másfajta viselkedés, másféle döntések meghozatala jellemzi őket, mint a földműveseket. Ok 56%-os arányban választottak más településről házastársat. Ennek feltehetően két oka volt. Az egyik a kapcsolatrendszer tudatos építése és a város határán kívül is jellemző erősítése lehetett, mely bizonyára fontos stratégiai cél volt. A másik ok az új kézművesek bevándorlása a folyamatosan fejlődő városba. Több esetben például a vőlegény származott más településről, és itt alapított családot, épített ki szakmai és rokonsági kapcsolati hálót a maga számára. Az aszódi kézművesek házassági körzete a legszélesebb, Aszód környéki települések, valamint Nógrád és néhány felvidéki megye mellett Pest-Pilis-Solt vármegye déli részére is kiterjedt. Emellett bajor- és szász- országi házastárssal is találkozhatunk. Az Aszódon frigyre lépő, más településről származó kézművesek olyan városokból is érkeztek, mint Pozsony, Balassagyarmat, Besztercebánya vagy Gyöngyös. Lang Henrik tímár születési helyének Szászország van megadva az anyakönyvekben, Raksány Juliannát vette feleségül Aszódon. Mind az öt gyermekük keresztszülője Ode Vilmos kézműves és Neumann Frigyes kékfestő lánya, Koren István gimnáziumi tanár felesége volt. Lang pedig Némedy János asztalosnak, Valent János szűcsnek, valamint Biller Andrásnak és Straub Frigyesnek a keresztkomája lett. Utóbbi két szülőről csak azt tudjuk, hogy kézművesek. Lang Henrik felsorolt rokoni kapcsolatai azt mutatják, hogy sikerült Aszódon kapcsolatokat kiépítenie, befogadta őt a helyi iparos közösség. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Podmaniczky Frigyes visszaemlékezésének köszönhetően rendelkezünk bővebb információval is a tímárról. Az aszódi származású főnemes szerint Lang jó és szorgalmas kézműves mester volt, de foglalkozása kevésbé fizetett jól. Fia a szerző kortársa, kivándorolt Amerikába, de végül visszatért szülővárosába, ahol postamesterként dolgozott.24 Henriket Podmaniczky „kis mesteremberként” aposztrofálja. A báró megállapítását alátámasztja a mester kapcsolathálója, mely nem tűnik különösebben szélesnek. Bajorországból vándorolt be Biller András, aki az említett szászországi tímárral is keresztszülői kapcsolatban állt. Biller pék volt, az 1831. január 31-én keletkezett bejegyzésben tűnik fel először az aszódi anyakönyvekben. Ekkor vette el a helyi Guba Katalint. Esküvői tanúja Schellhorn József és Weisz Jakab voltak. Schellhorn József tűsmester 1777-ben, Aszódon született. Podmaniczky így ír róla: „Az aszódi iparosok legtekintélyesebbike Schellhorn uram, a tűs volt. [...] Schellhorn is fellendült, mert rendszerető, szerény iparosként élt mindig, fia folytatta atyja mesterségét tovább, s utóbb vagyonos emberként, budapesti háziúrrá s lakossá lön.”25 Biller másik tanúja, Weisz Jakab rézműves apja testvérével érkezett német területről Aszódra, Schwartz Annát vette nőül. Biller András kapcsolatrendszere idővel megváltozott. 1831 és 1839 között négy gyermeke született. Gyermekei keresztszülői között már nem találjuk meg esküvői tanúit. Schellhorn József és Weisz Jakab helyett a Kőniger házaspár, valamint Lang Henrik voltak a visszatérő keresztszülők 24 Podmaniczky 1985: 73. 25 Podmaniczky 1985: 73. 57
