Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben Amennyiben a területen található népnévi, illetve hadrendi Nándor és Bércéi helynevünket a Laszlov- szky András és Török Sándor által alkotott törzsnévi térképbe helyezzük, akkor tán leginkább abba a sorba illeszkednek, amely a nagyobb patakvölgyek (talán egykor fontos közlekedési útvonalak) középső vagy felső pontjaira települtek: Kér és Megyerke puszták Galgamácsa határában, Nógrádsáp, Bércéi, Magyar- nándor, illetve a környéken más irányba még Szan- dakér és Terény. Ezt a területet zárja le északról az Ipoly folyót kísérő, nyugat-keleti irányban húzódó hadrendi és népnévi településsor, melynek Belitzky János gyepüvédő funkciót tulajdonított,52 Györffy György pedig a Szécsény környékén általa feltételezett székelység felügyeletéhez köt.53 A „törzsnév- mentes” kistérség nyugati határát Rétság,54Tolmács, az egykori Jásztelek és Pusztaberény, Borsosberény, Nagyoroszi, a Mohora határában lévő Oroszd, illetve a Nógrádvártól északra fekvő Diósjenő jelenti, nyilván nem egy korszakban idetelepülve, ami viszont a rájuk rótt feladat vagy a telepítő indok folyamatosságát jelzi. Györffy szerint a nógrádi, nagyrészt erdős hegyek által borította területet az avar kor elején jelentős szláv népesség szállta meg, mely a 9. században nyelvileg oly módon tagolódott, hogy az Ipoly medencéje a nyugati, míg a Zagyváé a déli szlávsághoz tartozott. Hatalmi szempontból elképzelhetőnek tartja, hogy a Morva fejedelemség 900-ig az Ipoly völgyére is kiterjesztette fennhatóságát.55 Mind a hazai, mind pedig a szlovák szakirodalmat napjainkig megosztja az a nyelvészeti tény, hogy a közép-szlovák nyelvjárások, így elsősorban a gö- möri, felismerhetően délszláv gyökérnek. A szlovák nyelvtudomány egyik mai jeles képviselője, Rudolf Krajcovic, migrációs-integrációs elméletében ezzel kapcsolatban elfogadja a régészeti ásatások újabb eredményeit, melyek azt támasztják alá, hogy a szlovák nyelvterületet a szláv törzsek több irányból népesítették be. Szerinte a déli szláv reflexiók a szlovák nyelv integrációs korszakából, a 8—9. századból ada- tolhatók.56 Ide kívánkoznak Zoltán András megállapításai, melyek a korabeli szlávok nyelvével kapcsolatosak: ,A honfoglalás kori Kárpát-medencei szlávok nyelvéről annyit tudunk, amennyit a magyar nyelv legrégibb szláv jövevényszavai erről elárulnak.” Ennek alapján, a pannóniai szláv dialketus mellett, létezett még egy nyelvjárás „amelynek jellegzetességei tisztán délszlávok, azon belül bolgárszláv jellegűek. Ez a bol- gáros jellegű déli szláv dialektus a helynevek tanúsága szerint korántsem csak a délkeleti perifériákon, hanem az akkori ország központi vidékein (a Budaihegységtől a Bükkig, valamint ettől északra, a Vág völgyétől Észak-Borsodig) volt elterjedve.”57 Régebben Melich János a nyugati és déli szláv érintkezési zónát egészen nyugatra, a Garamnál húzta meg, mivel álláspontja szerint az Ipoly-vidék helynévanyaga már inkább bolgár—szláv jelleggel bír. Erre vallanak a folyóvizek (pl. Zagyva, Tapolca) déli valószínűleg elhagyták a telepet, majd a 12. század végén, vagy a 13. század elején egy földvárat építettek a dombtetőre. Egy merőleges sáncátvágás során a sánc-árok tetejéről két, a 13. századra keltezhető cseréptöredék került elő. [Czeglédy (szerk.) 1982: 80-81.; Czeglédy (szerk.) 1983: 82-83.] 52 Belitzky 1973:19. 53 Györffy 1998: 212. 54 Ság helyneveink eredete kétséges, többen köznévi eredetűnek tartják. A Ság az ország keleti harmadában nem úgy viselkedik, mint a törzsnevek. (Török 1982: 992-993.) 55 Györffy logikájából adódik, hogy e népességet 10. századi „túlélőnek” tekintette. A két terület elválasztását a nyugati szláv Lóc (<lovci ’vadász’) és a bolgár-szláv Daróc (<dravci ’vadász’) helynevekhez köti. (Györffy 1998: 211. és 222.) Elmélete megkérdőjelezhető, erre lásd: Kniezsa 1942: 225. 56 Zsilák Mária: A szlovák nyelv. In: http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/szlovak-nyelv.pdf (Utolsó letöltés: 2015. november 5.) 57 Zoltán András: A Kárpát-medencei szlávok nyelvéről a honfoglalás korában. In: https://btk.ppke.hu/uploads/articles/740733/file/Zolt%C3%A1n%20Andr%C3%A1s.pdf (Utolsó letöltés: 2015. november 5.) 246
