Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Műhely szláv nevei is.58 A déli, nyugati, illetve bolgár-szlávok együttes gömöri jelenlétét erősítik Györffy György és Kiss Lajos kutatásai is az Árpád-kori helynevek vonatkozásában.59 Györffy újabban Verőce nevét tekinti délszláv eredetűnek.60 Ha a Legénd közvetlen környékén előforduló településnevekre tekintünk, több közülük — bár esetenként csupán szláv személynévből képezték őket magyar helynévadással — szintén a déli szlávsághoz vagy a bolgár-törökség felé vezet (Rád, Nézsa, Szécsénke [eredetileg: Szécsény], Két- bodony, Magyarnándor, Bércéi). Már Belitzky János történész, a Nógrád megyei múzeum egykori igazgatója felfigyelt a Legénddel szomszédos Nézsa község egyik dűlőnevére, Beleg- rádx'i, a Bolgár Kánság időszakára helyezve keletkezését, keresve egy helyi, akár a kora Árpád-korba is átnyúló bolgár—szláv enklávé (dukátus) lehetőségét.61 Ismert, hogy Gyulafehérvárt a románság sokáig Belgrádnak hívta, 1192-ben pedig Székesfehérvár is ezzel a névvel szerepelt. A magyarországi fehérvárainkat már Salamon Ferenc is szláv eredetűnek tartotta,62 Melich János pedig a szláv Belgrádok esetében bolgár—török előképet tételezett fel63 és kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy „a duna-tiszaközi IX-X. századi Csongrád és Nógrád a magyarba délszláv nyelvi Crngrád-ból, illetőleg Nóvgrád-ból került”.64 Kristó Gyula véleménye szerint a -grad~, -grád utótagú nevek egykor várak megjelölésére szolgáltak, a „helynevek túlnyomó többsége hajdan bizonyíthatóan várat, illetve várral rendelkező települést jelölt, s ahol nem tudunk várról, még ott sem kizárt, hogy a régészeti kutatás utóbb (föld)vár létét fogja kimutatni”.65 Következtetése szerint Csongrád, Visegrád, Nógrád már a magyar honfoglalás előtt létezett.66 Ha a Kristó által felsorolt -grad~, -grád végű helyneveinket és az egyéb forrásokkal azonosítható Belegrádokat keletről nyugatra haladva felsoroljuk, a Kárpát-medence északi vonalán a következő sort kapjuk: Gyulafehérvár-Belgrád és Teligrád (Alsó Fehér vm.), Tiligrád és Ciligrád (Szolnok-Doboka vm.), Mojgrad (Szilágy vm.),Tiszabecs-Belegrád és Nógrád/Naugrád67 (Szatmár vm.), Nyírtelek-Beleg- rád (Szabolcs vm.), Hajdúdorog-Belegrád-puszta 58 Melich 1925: 372. 59 Györffy 1987: 461-462.; Kiss 1988: 145. Kobály József a ruszin etnogenezis kapcsán - kiegészítve Melich János és Fodó Sándor korábbi adatait - hívja fel a figyelmet arra, hogy a középkori, 15. század előtti írott forrásokkal, illetve régészeti adatokkal is támogatott több Ugocsa vármegyei hely-, és földrajzi név (Balathon, Baloca, Macsola, Szernye, Piszkáros tó, Szedlice és a területnek nevet adó Ung folyó) délszláv eredetű és a korai forrásokban e területen említett szláv lakosság is délszláv volt. A bizonyítékok között említi a Tiszaújlak melletti Belegrád helynevet is. (Kobály 1993: 21-24.; Kobály 1997: 20-21. Idézi: S. Benedek 2000.) 60 Ismerteti: Kiss 1999: 16. 61 Belitzky, részben Anonymus gesztájára, részben a helynévanyagra támaszkodva egész elméletet állított fel a különleges megnevezés köré, melyet egy kéziratban maradt munkájában foglalt össze vázlatosan. A gondolatkísérlet lényege, hogy a terület a magyarság megjelenésének időszakában az itt élő avar és déli szláv népesség a Bolgár Kánság fennhatósága alá tartozott, melynek szervezeti-hatalmi kereteit egy Vácduka székhelyű dukátus adta meg, élén a dukával, aki a viszonylagos közelségben található Belegrád központra támaszkodva irányíthatta a terület életét. (MNL NML.XIV.il. III. B-7.) 62 Salamon 1885: 92. 63 Erre: Kristó 1996. 64 Melich 1925:106. 65 Kristó 1986: 31-32. 66 Kristó 1983b: 301. Visegrád és Nógrád esetében a honfoglalás előtti keletkezést a történészek egyrésze kétségbe vonja. Györffy György történeti földrajzi műve, bár nem vitatja azt a lehetőséget, hogy helyén „régebbi vár is állhatott”, Nógrád esetében inkább azt valószínűsíti, hogy Szent István által létesített útlezáró vár volt. (Györffy 1998: 280.) 67 Naugrád első okleveles említése 1279-ből való (ma Szamoskér település része). Bóna István azt feltételezte, hogy a honfoglalás előtti-alatti szláv nyelvű őslakosság főnökének az udvarházát jelölhette. Kniezsa István azt jang- súlyozza, hogy a helyet, ezen a néven, a magyarság már itt találta. (Németh 2008: 176. és 202.; Kniezsa 1942: 219. és 132.) 247
