Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben melynek a volt kerítőfalat körülölelő árokkal szabdalt és egyéb részei is felvetik annak lehetőségét, hogy valaha erődített rendszer volt itt. Környezetében, a cinterem déli oldalától pár méterre, egy 14. századi míves cseréptöredékeket mutató lelőhely található, a templomdomb északi részével szemben, a rétet felező patak túloldalán, a Kúria nevű domboldalban pedig 10—11. századi cseréptöredék, illetve III. Béla rézpénze került elő szakemberekkel végzett terepbejárásaink során. Templom a történelmi térben A hely és a szentház történetének jobb megismeréséhez mindenekelőtt azt a rövid feljegyzést kell említenünk, melyet Szelecsényi Ferdinánd lelkész hagyott ránk, aki 1794-1800 között működött a faluban az evangélikus gyülekezet szolgálatában. Az írás keletkezésének pontos időpontját nem ismerjük, mindenesetre bizonyosan 1796 után, itt tartózkodásának utolsó éveiben íródhatott. A feljegyzést tartalmazó jegyzőkönyvet maga Szelecsényi nyitotta meg, néhány régebbi irat bemásolá- sával.21 A kötet első lapjára De Origine Ecclesiae Legindensis címmel rövid írást állított össze, forrásaként a lelkészség irattárában, a levelek között az 1. számon nyilvántartott dokumentumra hivatkozva, amelyet egyik elődje, Gerengay Márton tiszteletes készített, latin nyelven. 8. kép / Szelecsényi Ferdinánd evangélikus lelkész feljegyzése az 1796-ban általa látott, görög feliratú keresztelőmedencéről (LEvI, Protokollum, pag. 1.) Gerengay 1747 és 1755 közötti időszakban gondozta itt az evangélikus lelkeket, s távozása előtt egy évvel állította össze Brevis memoriapossessionis Legén dt című munkáját, melyben a gyülekezet keletkezése, fejlődése mellett kitért a falu múltjára is. Az értékes munka azonban mára eltűnt az irattárból, így tartalmára csak Szelecsényi feljegyzéséből következtethetünk, aki minden bizonnyal csupán tartalmi kivonatot közöl. Szelecsényi feljegyzésének vázlata a következő: a községet 1594 előtt „óhitű rácok” lakták, akik templomot is építettek maguknak, ami most romba dőlve hever22 - a török 1594-ben a települést felégette, lakosait pedig rabságba hurcolta -, 21 LEvI, sz. n. Protokollum, pag. 1. Ford.: KA. 22 A valóságban ekkor már a templomot újjáépítették. Szelecsényi itt szolgaian idézi Gerengay szövegét, aki 1754-ben még valóban romjaiban láthatta az épületet (később a saját munkájához írt rövid lábjegyzetben közli a változást). 240
