Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben 6. kép /Az oromfal belső oldala a padlástér felől, az elődtemplom kirajzolódó körvonalával és az annak centrumában lévő lefalazott ablaknyílással (A szerző felvétele, 2015) 5. kép / A sekrestye falazással lezárt román kori résablaka (A szerzőfelvétele, 2015) Amikor Gerő László az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet akkori osztályvezetője 1958-ban megtekintette az épületet, csak annyit tudott megállapítani, hogy: „Az előcsarnokon és a hajón több gótikus részlet mutatja a templom középkori eredetét.”11 Gerő bizonyára nem tekintette meg az oromfal belső oldalát (6. kép), mely mint egy képeskönyv mutatja számunkra a kis templom viharos múltját. A falnak a padlásszintről felemelkedő része ma egy egyenlő oldalú háromszöget alkot, melynek alapja mintegy 8 méter hosszúságú, az oromcsúcsba húzott magasságvonala pedig 5 métert tesz ki. Jól látható azonban az oromfalban az ennél kisebb háromszög, melynek BC szára a nagy háromszög ugyanazon vonalában fut, magassága viszont csak 4 méter körül lehetett, alapvonala pedig nem érhette el a 7,5 métert. Az oromfalba épített középkori ablak ennek a kisebb háromszögnek a centrumában van, tehát azzal lehet egyidős. A régi oromfal minden bizonnyal egy megelőző, alacsonyabb és keskenyebb templomhoz tartozott, mely nem a mai szentélyben végződött. A két falrésztől, az elődtemplom termésköveitől és a később laposra faragott szürke komokkövekből álló bővítési anyagtól igen jól elkülöníthetőek a 18—20. századi felújítások téglapótlásai. A téglasorok elhelyezkedése egyértelműen mutatja, hogy valamikor a 18. századi felújítás előtt a bővített oromfal is nagyrészt leomlott. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a történelem valamely viharos korszakában vagy természeti csapás következményeként, a mainál kisebb, talán egy, az oromfalhoz utólagosan hozzáépített toronnyal rendelkező templom pusztulása után, az újjáépítés és bővítés korszaka következett, melyet, talán a 15 éves háború éveiben, ismételt pusztulás követett.12 A padlásszinten 11 Forster Központ, TI, 8631-11-6/1958. 12 A bővítésre leginkább a 15. század látszik alkalmasnak, amikor a Legéndy család, több alispánt is adva a megyének, anyagilag gyarapodott, míg a pusztulás lehetőségét jól jelzik a 16-17. századi összeírások. Legénd 1546-ban, a portális adójegyzék szerint Cső várához tartozott. 1549-ben, a török tilalma miatt már nem tudták összeírni, a következő évek portaszámai pedig a következőképp alakultak: 1567: 5,1574: 5,1575: 5,1683: 3,1588: 2,1593: 2,1596:1 és 1598: 4. 236
