Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Gyura Sándor: „…Eltemette gyászos Galícia…”. A ceglédi Füle Péter első világháborús frontnaplója
Gyura Sándor: „... Eltemette gyászos Galícia... Ab[marsch] 10 Uhr. Esik most. Fene nagy sártenger. Többet állunk, mint megyünk. Azt hiszem, estére Palotán leszünk. Most parancsba van, hogy a németekkel együtt fogunk működni, ill. működünk már [gyorsírásos bejegyzés - Gy. S.]. Megérkezés Palotára 4-én vasárnap este 8 órakor. Esőben, latyakban. E marschot leírni szinte lehetetlen. Alig 12 km-t 10-8-ig tettünk meg. Kiszely az úton berúgott. 4 óriási pofont kapott. Ha feljelentem, lezárják. Négy ló nem bírta a chausseaun a kocsit. Az út köve fel volt teljesen törve. Folyton meg kellett állni. A cipőmbe bement a víz. Kétszeres baj. Még ilyen vasárnapom nem volt. Egy házba, az egész komp[ánia] bekvártélyozva. Hogy be vannak szegény tót asszony és a lánya ijedve. Tegnap halt meg az apjuk. Azt mondja 2 hét óta nem evett kenyeret. Mikor mi odaadtuk a mi darab kenyerünket, könny esett szeméből és a kezem megcsókolta. Teljes el- tacskalodás [sic!], az asszony sírdogál. Ríni nem mer, mert akkor rákiáltunk. Rá volt az ajtóra írva, cholera. Nem cholera. A lány iskolába nem járt, mégis tud magyarul. E sort félhomályban írom. Mikor kérdeztük hány éves, az anyját kérdezte, s akkor mondta: 15 éves. Az anyja nevét szintén az anyjától kérdezte. E sorokat, egy borókafenyő egyik oldalágán ülve írom. Előttem a csokoládé enveloppe105, fordítom magyarra. Fázik a lábam. Csak az ujjam. Bele jő a cipőmbe a víz.” Ezredkrónika: „Október 4. Menetelés Palotára, 9 óra 30 perckor zuhogó esőben a mezőlaborci állomáson egyórai ácsorgás. 8 óra 30 perckor a kolerával megfertőzött Palotára érkeztünk. Majdnem valamennyi ház fehér kereszttel - mint a kolera jelvénye - van megjelölve.”106 Napló: „E sorokat majdnem a karomon írom, miközben marscholunk Palotáról. Abmarsch volt október 5-én. Ellenség várható. Tegnap este vacsorára olyan rossz gulyást ettünk, amely a legénységnek mint leveshús fél 10-kor ki volt osztva [N. o. b.]. A külseje a húsnak meg volt főzve, ezt a legénység lefaragta, a többit zsebre tette. Útközbe abfuhrolta és ebből főtt, ebből a piszkos, körülrágott, egyszer már megabált húsból a mi rizsgulyásunk. Utána Törley casinó107. E sorokat útközben írom. Folytatom a rastnál a vasút mellett. Tehát újra átjöttünk a határon. A train elő- hozása csuda dolog. Irtózatos út. 4-6 ló, kis mokány vagy trainlovak. Borzalmas, ideget megbontó kiabálás. A Rast 12 órakor van. Csak a cipőm ne eresztené át a vizet. Reumás lesz a lábam. Útközben franciául tanulok. Mi csak eszünk, de a legénység nem. Neu-Lupkov108 — Wola Mihova.109 Megérkezés délután % 3 órakor. Csak a víz ne volna a cipőmben. Lange Rast. Lehet, hogy be leszünk quartélyozva. Most mennek, illetve küldenek pálinkáért. Eső és újra eső. Megint másik... [N. o. b.] Most 5-én este egy rongy faluban 3á 11-kor írom e sorokat Zubraczeban.110 Tehát csak lange Rast volt az. Most vettünk egy tehenet 80 koronáért, azaz ember, akit [sic!] a főhadnagy úr a fejét a choleráért megkopogtatta.111 [Gyorsírásos bejegyzés - Gy. S.] Iszonyú sárban, kimerültén érkezünk meg, mert nekünk a másik faluban 5 km-rel arrébb kellett jönni. A kacsából most azt hiszem, gyenge leves lesz. Cipőt, pisztolyt most nem tesszük le. Ez a hét nagyon keményen kezdődik. Tele van a szoba (disznóól) füsttel. A lakosság erre újra félős. 1 rum kimérve, elfogyasztása. Likőröm jó van. Hideg, esős idő. A főhadnagy most mondja a Dienerjének: »Te is ihatsz belőle«. Egymás után. 105 Az enveloppe franciául borítékot jelent. Talán a csokoládé csomagolására gondolt, és annak feliratait fordította. 106 Makkay 1934: 57. 107 Ez a tisztek pezsgőzését jelentheti. 108 A Harmadik Katonai Felmérésen Galíciában még csak Lupków település szerepelt. Ma innen ÉNy-ra található Nowy Eupków, Lengyelországban. 109 Wola Michowa település Galíciában. Ma: Wola Michowa, Lengyelország. 110Zubracze település Galíciában. Ma Zubracze, Lengyelország. Az ezred többi része ezen a napon egy faluval visszább - Zubracze-től keletebbre - Maniow faluban éjszakázott (ma: Maniów, Lengyelország). (Makkay 1934: 57.) 111 Jobban értelmezhető így: „... attól az embertől, akinek a főhadnagy úr a fejét a choleráért megkopogtatta.” 214
