Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
A Nagy Háború A háborúban elesett vagy meghalt katonák családtagjainak segélyezéséről az 1915 szeptemberében megalakult Országos Hadsegélyző Bizottság gondoskodott. Ennek egyik formája volt a hadibélyegek árusítása, az így befolyt pénzekkel a hadiözvegyeket és a hadiárvákat támogatták. A rokkant katonákról sem feledkeztek meg. 1915. május 21-én megalakult a hadirokkantak gyámobtását és elhelyezését célul kitűző bizottság Nagykőrösön. Összeírták a hadirokkantakat és a hadiözvegyeket, és gyűjtést végeztek a javukra, ugyanúgy a háborúban megvakult katonák segélyezésére is szerveztek perselyes adakozást a templomokban. A városi tanács 1917. szeptemberi ülésén foglalkozott a rokkant katonák sorsával. Eltartásukra és foglalkoztatásukra munkástelep létesítését javasolták Nagykőrösön. A város 5000 koronát, B. Tóth Ferenc képviselő pedig egymaga 50 ezer koronát ajánlott fel erre a célra.12 Amikor 1915 szeptemberében felavatták Budapesten a Nemzeti Áldozatkészség Szobrát, Nagykőrösön is megkezdődött az adományozás a műalkotás számára. A szobrot fémpikkelyek borították, ezeket minimum két korona értékben lehetett váltani, ezzel a hadiözvegyeket, a hadiárvákat és a hadirokkantakat támogatták az adományozók.13 A lakosság részéről megnyilvánuló áldozatkészség további példája volt az 1916. évi pünkösdi kerti ünnepély a Cifrakertben, melyet a József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület rendezett. A vásári árusítás tiszta jövedelmét a tüdőbeteg katonák tátrai üdülőháza javára ajánlották fel. A háború alatt Nagykőrösön is elterjedt egy új szokás, a névnapmegváltás. E szerint az ünnepelt felajánlott egy összeget névnapmegváltás címén, azt a helyi lap közölte, s az illetőnél névnapi tisztelgői nem jelentek meg. A névnapi költségeket a hadbavonultak családjai segélyezésének vagy a sebesültek gyógyulásának megváltására ajánlották fel. így tett Benkó Imre, a gimnázium az évben nyugalomba vonult tanára is, amikor 1914. november 4-én dr. Mester Gyula városi főorvosnak adott 10 koronát névnapmegváltás címén. A segélyezés kapcsán néhány nemkívánatos jelenségre hívta fel a figyelmet a városi tanács és a hadi segélyező bizottság. Két ízben is felhívást intéztek a lakossághoz,14 amelyben figyelmeztettek mindenkit, hogy a segélyeket arra használják fel, amire valók, ne vegyenek rajta haszontalan dolgokat. A segély egyeseket munkakerülésre csábít, és a könnyelműség, a pazarló költekezés miatt előfordul, hogy a gyerekek az államsegély dacára éheznek. Felszólították a lakosságot, hogy mindennel takarékoskodjanak, kerüljék a dologtalanságot, mert az a háborús viszonyok között hazafiatlanság, és igyekezzenek állandó alkalmazást találni, mert a tavaszi munkák beálltával a segélyek várhatóan elapadnak. Már 1914 októberében közvetlenül érezte a lakosság a háború szomorú következményeit. Ekkor az orosz hadsereg betört a Kárpátokon át Magyarországra, s az előlük menekültek közül 40 család érkezett Nagykőrösre. Ök voltak az első menekültek a városban. 1915 első hónapjaiban dúlt a kárpáti csata az oroszokkal. Kiűzésük után a lerombolt falvak újjáépítésére országos mozgalom indult, melyhez Nagykőrös is csatlakozott.15 „Uj-Nagykőrös” néven terveztek felépíteni egy falut a Felvidéken. A városi képviselő-testület 1915. szeptember 19-i ülésén 10 ezer korona segélyt szavazott meg e célra és gyűjtést indított a lakosság körében. Két képviselő példát mutatott az adakozásra. B. Tóth Ferenc egy felépítendő házra 600 koronát, Szappanos Sándor egy ház felépítésére szükséges összeget ajánlott fel.16 A nemes Jalsoviczky család is felajánlást tett: 600 koronát adományoztak e célra. 1916 szeptemberében az Erdélybe betörő román csapatok elől menekültek sokan. Nagykőrös városa ekkor is szolidáris volt és Erdély megsegítése érdekében 5000 koronát adományozott a „Pro Transsylvánia” országos segítő bizottságnak oly módon, hogy a lakossági adakozásból befolyt összeget (4426 korona 80 fillér) megtoldva kiegészítette azt 5000 koronára.17 Az alispán kérdésére a város közölte, hogy 600-700 menekültet tud fogadni, de eny- nyien nem jöttek. 1916. október 6-ig összesen 107 erdélyi menekült érkezett Nagykőrösre, akik több12 MNL PML NFL, V. 271. a. 46.1917. szeptember 25. 13 Nagykőrösi Hírlap, 1915. szeptember 19. 14 Nagykőrösi Hírlap, 1914. október 18. és 1915. január 16. 15 „Feldúlt tűzhelyeinkért!”Nagykőrös és Vidéke, 1915. augusztus 29. 16 MNL PML NFL, V. 271. a. 44.1915. szeptember 19. 17 MNL PML NFL, V. 271. a. 46.1917. március 27. 183
