Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben nyire rokonoknál, ismerősöknél vagy jóakarattá embereknél nyertek befogadást. 1918 nyarán IV. Károly király védnöksége alatt gyermeknyaraltatási akciót szerveztek az országban. A háború következményeit a gyermekek is megszenvedték, ezért a király - szívén viselvén a jövő nemzedékek egészségét - az arra rászorult, gyógyulásra váró 6-12 éves gyermekek számára nyaralási akciót kezdeményezett. 1918. július 28-án Nagykőrösre is érkeztek osztrák gyerekek, szám szerint 105-en, akiket vendégszerető helyi családoknál helyeztek el 6 heti nyaralásra. A nyaraltatás irányítója, szervezője Takáts Mihály apátplébános volt.18 A hadsereg segítése A háború elhúzódásával növekedtek a katonai kiadások. A háború folytatása érdekében az állam a polgároktól fokozott áldozatvállalást kért, hadikölcsönök jegyzésére szólította fel a lakosságot, a háború folyamán nyolcszor, általában félévente. Úgy tervezték, hogy az állam, több éven át, kamatostól fizeti vissza a kötvényeket. (A háborút követő gazdasági-politikai összeomlás miatt ez nem valósult meg.) Általában a városi képviselő-testület vagy a református egyház nyitotta meg a jegyzéseket egy nagyobb összeggel, mintegy ösztönzésképpen, példát mutatva a lakosságnak. 1914. november 15-én jelent meg az első ha- dikölcsön-jegyzésre szóló felhívás. E szerint az állam 6%-kal kamatozó adómentes járadékkötvényeket bocsát ki polgárai számára. A kölcsön kedvező kamatozású volt (ugyanis a banki kamatláb akkor 4,5-5% volt) és kis címletekben is lehetett jegyezni. A jegyzést a város nyitotta meg 300 ezer koronával. Erre fedezetet a város kezelésében lévő alapok (például a Kalocsa Balázs-féle városi alapítvány) nyújtottak. Az újságok vezércikkekben agitáltak a hadikölcsön mellett. A kölcsönről mint a nemzeti becsület ügyéről írtak: „... ha valaki még most is megtagadná kötelességét, annak helye ezen a földön többé nem lehet, annak nincs joga semmi jóra”.19 A Nagykőrös és Vidéke efféle lelkesítő felhívásokat jelentetett meg: „Minden magyar ember adjon kölcsön a hazának! A becsület, a kötelesség és józan ész parancsolja, hogy jegyezzünk a nemzeti kölcsönből. Aki félti a hazáját, családját, tűzhelyét, ne féltse az erszényét, mikor hadikölcsön jegyzésére szólítják! Aki nincs a harctéren, pénzével harcolhat a hazáért! A magyar hadikölcsön sikere erősebb várfalakat fog ledönteni, mint a 42 centiméteres mozsárágyú.”20 A jegyzés sikeres volt, november végére összesen 2 millió 581 ezer 550 koronát jegyeztek Nagykőrösön. A háborús években nyolcszor bocsátottak ki ha- dikölcsönt, az alábbi időpontokban: Az aláírás időtartama Az elsőjegyzés I. 1914. nov. 16. - nov. 23. Nagykőrös város: 300 ezer korona II. 1915. máj. 12. - máj. 26. Nagykőrös város: 150 ezer korona III. 1915. okt. 18. - nov. 17. Nagykőrös város: 100 ezer korona IV. 1916. ápr. 19. - máj. 23. Nagykőrös város: 200 ezer korona V. 1916. nov. 23. - dec.22. Nagykőrös város: 250 ezer korona VI. 1917. máj. 12. - jún. 12. Nagykőrös város: 330 ezer korona VII. 1917. nov. 15. - dec. 14. Református egyház: 150 ezer korona VIII. 1918. jún. 12. — júl. 11. Nagykőrös város: 150 ezer korona 18 Nagykőrösi Hírlap, 1918. augusztus 4. 19 Nagykőrös és Vidéke, 1914. november 15. 20 Nagykőrös és Vidéke, 1914. november 15. 184
