Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben boldog érzés kelt országszerte és városunkban is annak a hírnek nyomán, hogy félremagyarázhatat- lan nyíltsággal megüzentük a háborút az orvgyilkosok népének, Szerbiának. [...] Hangos,lelkes hazafias dalokkal és zenével járta be a fiatalság a várost, s a kis csapat rövid idő alatt százakra szaporodott fel”- írta a Nagykőrösi Újság? A háborús lelkesedés hatására sokan önként jelentkeztek katonának a nem hadköteles ifjak közül is. A legtöbben örültek a háborúnak, amelytől gyors győzelmet vártak. A háborút igazságosnak hitték, mert a „királygyilkos” Szerbia megbüntetése volt a céljuk. Az újságokban az ellenséget gúnyoló versek jelentek meg, idézet az egyikből: „Barbárok és senkik A szerbeknek népe Gyáva, hitvány csorda Világ rákfenéje. Van Isten az égben! Száll imánk az égig! A hős magyar sereg Verje mindet végig. Egy pillanatig se Könyörüljön rajta, Hadd pusztuljon mind a Zsarnok, gyilkosfajta!"* A vasútnál hadimenetrendet vezettek be, a katonavonatok mellett csak reggel és este közlekedett egy-egv vonat Budapest, illetve Szeged felé. Az első napokban sokan kimentek a vasútállomásra a városon áthaladó katonavonatokhoz. Lelkesen fogadták a katonákat, és élelmet, gyümölcsöt, cigarettát nyújtottak fel nekik. Életbe léptek a háború esetére szóló kivételes intézkedések, melyek alapján hadiszolgálatra Nagykőrösről 400 földművest, 30 kőművest, 8 kovácsot, 11 lakatost, több ácsot, mészárost, bognárt, szabót, péket hívtak be azok közül, akik hadköteles korban voltak, de nem sorozták még be őket. A Nagykőrösi Hírlap „Komoly napok” című vezércikkében a várható nehézségekre készíti fel olvasóit: „... a ránk következett komoly napok nem csupán harctérre siető újainktól, hanem mindnyájunktól áldozatot kívánnak.”3 4 5 Ahogy a háború elhúzódott, újabb és újabb mozgósítások történtek, és az idősebb korosztály tagjait is behívták. 1915 januárjában a 35-40 éves népfelkelők vonultak be, augusztusban pedig már a 42—50 éves, népfelkelésre kötelezetteket is összeírták. A mindennapi élet alkalmazkodott a háborús viszonyokhoz, elsődleges lett a hadsereg, a harcoló katonák támogatása. A kezdeti háborús lelkesedés hamar alábbhagyott, amikor megérkeztek az első hírek az elesett, a sebesült, a hadifogságba esett katonákról. Nagykőrös első hősi halottja Leveldi Kozma Dénes huszár főhadnagy volt, aki a szerb harctéren esett el 1914 szeptemberében.6 Abban a hónapban további áldozatokról kaptak hírt a nagykőrösiek: hősi halált halt Hegedűs Kálmán, Sasi Imre szakaszvezető, Módra Ambrus közvitéz, Fabók Ferenc, Czira Lajos és Czira Dénes zászlós. A lakosság a városban elhelyezett hirdetőtáblákon olvashatta a kifüggesztett veszteséglistákat az elesett, eltűnt, megsebesült katonákról. A rendőrök közül is sokan a harctereken voltak, ezért F. Szabó Jenő városi rendőrkapitány önkéntes polgárőrséget szervezett a közrend fenntartására. A hadsereg számára az állatállományt is igénybe vették. Katonai lóosztályozásokat tartottak több alkalommal is, a hadi használatba vett lovak vételárát pedig a katonai kincstár megtérítette a gazdáknak. A hadszolgáltatási törvény alapján fogat- rekvirálást rendeltek el, 1914 novemberében például 16 fogatot kellett kiállítani a nagykőrösi gazdáknak. A lakosság az újságokban megjelent hivatalos jelentések („A Főhadiszállás jelentései”) útján tájékozódhatott a háborús helyzet alakulásáról.7 A tábori postával érkeztek a katonák levelei a frontról, melyekből néha a helyi lapok is idéztek.8 Ezeket a rózsaszínű tábori postai levelezőlapokat díjmentesen lehetett használni. Előírás volt, hogy a katonák csak nyitott 3 Nagykőrösi Újság, 1914. augusztus 2. 4 Nagykőrösi Újság, 1914. augusztus 9. Két év múlva, amikor a románok támadtak Erdélyre, a Nagykőrösi Hírlap újabb verseket közölt, melyekben az ellenségről így írtak: „bandita, sunyi céda szomszéd, silány rabszolga, megvetett pária, gyilkos, áruló.” (Nagykőrösi Hírlap, 1916. szeptember 10.) s Nagykőrösi Hírlap, 1914. július 29. 6 Nagykőrösi Újság, 1914. szeptember 27. 7 1914. december 2-án este például jó hír érkezett a frontról: az osztrák-magyar hadsereg bevette Belgrá- dot. Másnap zenés felvonulással ünnepelte a diadalt Nagykőrös. 8 Mende-mondák.Nagykőrösi Újság, 1914. augusztus 23.; Egy nagykőrösi ifjú menekülése orosz fogságból. Nagykőrösi Hírlap, 1916. április 16.; Hírek. A Przemyslben... Nagykőrösi Hírlap, 1915. május 23. 180
