Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
A Nagy Háború levelet küldhették. Akkoriban a Postapalota hátsó bejárata előtt reggelente sok asszony várta a postást, hogy kaptak-e levelet a frontról. A katonák lelkigondozását a tábori püspökség lelkészei végezték, a református egyház pedig imakönyveket készített a katonáknak, erről tudósított a Nagykőrösi Újság-. „A Kálvin-szövetség a harctéren levő keresztyén katonák részére nagyobb számú kis imakönyvet szerzett be, melynek címe: Az Isten a mi reménységünk! Szép imák vannak e kis füzetben a háború különféle viszonyaira, s az itthoniakat lelkileg összekötik távollevő családtagjaikkal.”9 A társadalom áldozatvállalása, jótékonyság, segélyezés Az ország nagy részén nem folytak harcok (az orosz és a román betörést kivéve), a hátország élete így viszonylag nyugodt volt, de a háború az élet minden területén éreztette hatását. A folytonos bevonulások miatt egyre több család maradt kereső nélkül. Már a háború első napjaiban összeült a városi képviselő- testület Póka Károly polgármester vezetésével, hogy megtárgyalják, hogyan segíthetnek a hadbavonult katonák családjain. A lakosság is segítséget nyújtott a rászoruló hozzátartozóknak. A nagykőrösi ügyvédek például vállalták, hogy a bevonult katonák félbemaradt ügyes-bajos dolgait díjtalanul intézik. 1914. augusztus 4-én Polgári Segélyző Bizottság alakult Patonay Dezső református lelkész elnökletével. „Isten nevében a hazáért!” címmel felhívást adtak ki, amelyben kérik a lakosságot, hogy adakozzanak a bevonult katonák otthon maradt családtagjai megsegítésére.10 A segélybizottság gyűjti és szétosztja az adományokat, elsősorban pénzben és gabonában segíti a rászorultakat. A Jótékony Nőegylet jó példával járt elöl: ezer koronát adományozott. A segélybizottság első félévi működéséről tett jelentésből kiderült, hogy a segélyalapra több mint 12 ezer korona és nagy mennyiségű termény gyűlt össze.11 Ebből elsősorban a nagycsaládos, szegény sorsú és állapotos anyáknak juttattak főleg liszt segélyt, a csecsemők részére tejre pénzsegélyt adományoztak. Amikor az államsegélyt elkezdték folyósítani, a társadalmi segélyt beszüntették és csak átmeneti segélyt adtak. 1915 januárjában megérkeztek Nagykőrösre az amerikai gyerekek által karácsonyra gyűjtött szere- tetadományok (ruhák, játékok), melyeket a segélybizottság kis ünnepség keretében szétosztott az elesett katonák árvái között. Az állam hadisegélyt folyó1. kép / Patonay Dezső református lelkész. In: Emlékezések: Patonay Dezső nagykőrösi református lelkipásztorról, 1869— 1946. Nagykőrös, Nagykőrösi Református Egyház, 1947. (NAJMKt., 3413.) sított a hadbavonult katonák családjainak, erről hirdetményben tudósított a belügyminiszter. 1914 szeptemberében meg is kezdődött az állami segélyek kifizetése. A városi árvaszék összeírása szerint szeptember 30-ig 883 igénylő jelentkezett hadisegélyre. 9 Nagykőrösi Újság, 1914. augusztus 29, 10 Nagykőrösi Újság, 1914. augusztus 9. 11 Nagykőrösi Hírlap, 1915. február 21. 181
