Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
A Nagy Háború Mészáros László Nagykőrös az első világháború éveiben Nagykőrös a 20. század elején egy 28 ezres lélekszámú virágzó település volt, melynek szorgalmas parasztgazdái a zöldség- és gyümölcstermesztés révén gazdagodtak. Bankok, ipari üzemek (malmok, szeszfőzde, téglagyár) működtek a városban, a vasút révén pedig a nagykőrösi termények — a saláta, az uborka, a meggy - messze földre eljutottak. Az 1910-ben bevezetett villanyvilágítás, az új középületek (iskolák, városi szálloda, Postapalota), a sporttelep, a kikövezett piactér és a főutak a városiasodás jelei voltak. Az 1914 nyarán kitört háború ezt a városfejlődést akasztotta meg. Hadüzenet, mozgósítás, a háború kezdete Azon a nyáron a nagykőrösieket olyan aktuális témák foglalkoztatták, mint például a tervezett városi közfürdő építése, a kécskei vasút ügye és egy új, korszerű városi kórház építése. Június 28-án, a trónörökös meggyilkolásának napján egy nagyszabású népünnepélyt, nyári mulatságot rendezett a nagykőrösi Függetlenségi Párt a Pákájában1. Ezen megjelent és beszédet mondott gróf Apponyi Albert országgyűlési képviselő, aki ott kapta meg a táviratot a merényletről, és azután sietve visszautazott Budapestre. A tragikus halálhír a kora délutáni órákban gyorsan elterjedt a városban. A templomokban gyászistentiszteleteket tartottak a trónörökös pár emlékére és a középületekre kitűzték a fekete zászlót. A Nagykőrösi Újság augusztusi 2-i száma első oldalán közölte Ferenc József „Népeimhez!” című kiáltványát, melyben bejelentette a hadüzenetet Szerbiának. Attól kezdve az újságok háborús hirdetményekkel, felhívásokkal, hivatalos közleményekkel voltak tele. A komolyra fordult helyzetet jól érzékelteti egy idézet a Nagykőrösi Újságból: „Mint a vásári körhintán elszédült gyermek előtt, tótágast állt előttünk az egész felfordult világrend.”2 A mozgósítást elrendelő távirat július 29-ére virradó éjszaka érkezett meg a polgármesterhez. A háborús hírt és a bevonulási parancsokat falragaszok útján tudatták a lakossággal. Nagykőrösről mintegy háromezer hadkötelest hívtak be augusztus első napjaiban, akik zömmel a cs. és kir. 38. gyalogezredbe és a m. kir. 29. népfelkelő gyalogezredbe vonultak be. A mozgósítás jól szervezetten, gördülékenyen ment, köszönhetően elsősorban Szalay György katonaügyi tanácsnoknak és hivatalának, akik megfeszített munkát végeztek augusztus első napjaiban. A hadüzenetet követő napokban lelkes hangulatú tüntetéseken ezrek éltették a királyt és a hadsereget, hazafias nótákat énekelve. „Lángoló lelkesedés, leírhatatlan örömmámor és megelégedett 1 Nagykőrös város határától mintegy 3 km-re fekvő tölgyerdő, a városiak kedvelt kirándulóhelye volt ebben az időben. 2 Nagykőrösi Újság, 1914. július 5. 179
