Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században
Muntagné Tabajdi Zsuzsanna — Muskovics Andrea Anna - Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. Században 31. kép /Bándi János és Bándi Julianna 1932-ben. A kislányok egybe szabott ruhában mind a fiúknál így volt, a két nem viselete két-háro- méves korban különült el (30. kép)?7" A kisgyermekek ruháinál elsősorban a praktikusság volt a cél, az egyes ruhadaraboknak kevésbé volt meg az alkalmakat jelölő szerepük. Ezt mutatja az is, hogy ezeket gyakran a szülők, nagyszülők varrták a már valamennyire elhasznált vagy valamilyen okból nem hordott ruháikból. Erre utal egy 1868-as inventárium is, mely szerint „á mi csekély értéktelen ruhanemű hátra maradt az az apró gyermekek ruházatára felhasználhatók”.83 84 Feltétlenül nem is volt szükség arra, hogy a teljes ruhát szétszedjék, arra vonatkozó adatunk is van, hogy az alsószoknyából szedtek ki széleket, ha nem tudtak anyagot venni. Házilag csak a kislányok hétköznapi ruháit készítették, ezek gömbölyű karnak, egybe szabottak, melltől lefelé ráncoltak voltak (31. kép). A fiúk ruháit már készen vásárolták. A lányok első viseletűket 12—14 éves komk körül kapták meg, a konfirmálás alkalmával.85 Korábban már említettük, hogy női adatközlőink gyermekkorukban egybe szabott ruhákat hordtak, a felnőttekéhez hasonló viseletét nem. Egy olyan adatunk van, mely arra példa, hogy gyermekkorban is hordtak viseletét. Ez az adatközlőnk azonban Vitálos Juliska néni ruháit hordta, aki törpe növésű volt,86 87 de ezeket is csak táncalkalmakkor. Arra már nem tudunk választ adni, hogy az 1930-as éveket megelőzően, amikor még ingvállas pruszlikos viseletét, valamint régi szabású, szövetből készült rékli- ket hordtak, akkor ez a gyermekek ruházatában is megfigyelhető volt-e, mert erre az időszakra nem rendelkezünk adatközlésekkel, és fényképek sem maradtak fenn. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy ha a szükség úgy hozta, akkor egy-egy viseletdarabot az 1930-as éveket követően is ráadtak a gyerekekre. Ezt bizonyítja egy datálatlan, két kislányt ábrázoló fénykép, valamint egy 1940-es évekbeli iskolai csoportkép, amelyeken a viselethez tartozó meleg vállkendőt láthatjuk (32—33. kép)?1 Az iskolás csoportképek különösen fontosak abból a szempontból, hogy ezeken megfigyelhetők a gyermekek viseletében lezajló változások. A gyermekviselettel kapcsolatban a legrészletesebb leírást a magyar ruháról ismerjük (4. kép). 83 Már Bogatirjov is felhívta a figyelmet arra, hogy bár a pólya színében eltérés mutatkozott, később azonban mind a kisfiúk, mind a kislányok viselete nemek szerint nem különbözött egymástól. (Bogatirjov 1985a: 136.) 84 MNLPMLIV. 260b. 3319/1868. 85 Tahitótfaluban régen 15 éves korukig egyenes szabású ruhában jártak a lányok, a 16. születésnapjukkor öltöztették őket először ráncos szoknyába. Ez a korhatár később 12 évre csökkent. (Szoboszlai 1950a: 75.) 86 Vitálos Juliska törpenövésű volt, de a legnagyobb, leggazdagabb ruhatárral rendelkezett Pócsmegyeren, szinte ő volt a divat meghatározója. Kivételesen sokat olvasott, lemezjátszót vásárolt és azon Ravasz László rádió-prédikációit hallgatta az 1940-es években. Részt vett mindenfajta munkában, lakodalmakon, ünnepségeken. Drága ruháinak egy részét még az 1990-es években is egy helyi gyűjtő őrizte. 87 Tahitótfaluban a fiatal lányok viseletének része volt a meleg vállkendő. Attól kezdve, hogy a kislányok kétrészes ruhát hordtak, meleg berliner kendőt is kötöttek rájuk, az úgynevezett percsiánt. A fiatal lányoknál ez zöld volt, az iskolások pirosat is hordtak. Asszonykorig a zöld mellett kávészínt, sötétkéket és drappot is viseltek, azt követően pedig kávészínt, barnát és feketét. (Szoboszlai 1951: 32.) 150
