Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században

Tanulmányok Pest megye történetéből Pócsmegyeren általánossá vált a lányok körében ez a viselet, minden iskoláskorúnak megvették, illetve megvarratták. A gyerekek a nagyobb ünnepeken (március 15., augusztus 20.) ebben jelentek meg, de a különböző színielőadásokkor, a kórusban éneklés során is ezt viselték. Templomba sosem hordták eze­ket a ruhákat. Szoknyája fehér selyemből készült, egyesek szerint ezt díszítették nemzeti színű szalag­gal, mások szerint a kötényt. A hozzá tartozó prusz- lik anyaga piros selyem vagy bársony volt, amit zsinórral szegélyeztek. A blúz ujja gumis vagy csip­kés volt. A viselethez tartozott a bordó vagy piros párta is. Mivel előállítása költséges volt, illetve egy adott korosztály viselete volt, így ezek a ruhák öröklődtek. Később, mikor kikerültek a használat­ból, másodlagos felhasználásukra is sor kerülhetett, szoknyájából például kombinét varrhattak. A magyar ruha viselése, mint ahogy már korábban írtuk, az 1940-es évek középig volt szokásban, majd három évtizeddel később ismét használatba vették őket. A fiúknál ilyen jellegű viseletről nem beszélhetünk, a fentebb említett alkalmakkor fekete nadrágot és mellényt, valamint fehér inget hordtak. 32. kép / Fiatal lányok beliner kendőben 33. kép /1940-es évekbeli iskolai csoportkép 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom