Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 amelynek tagja, hasonlóan nem alakult meg Cegléden. Ő valóságos önjelölt, akihez régi választóinak egy kis töredéke ragaszkodik és próbálnak valamire menni”76 77 — írta a Czeglédi Közlöny arra a kérdésre, hogy ki hívta ide Lendvait. Úgy látszik, hogy Cegléden kitelt Lendvai István esztendeje, de felvirradt dr. Erdélyi Aladár" napja. A kormánypárt jelöltje gondos és aprólékos előkészítés után lépett fel a városban. A paksi ügyvéd eredetileg jogtudományi pályára készült, de a háború, majd a forradalmak eltérítették a pályától, hogy végül a politikai hivatással cserélje fel a reménybeli egyetemi katedrát. Erdélyinek ez volt a harmadik választása; egy sikertelen és egy sikeres kampánnyal a háta mögött bizonyára szerzett már némi tapasztalatot az ilyenkor szokásos küzdelmekből. Ceglédi jelöltségének indítékai között a helyi sajtó nem mulasztotta el feltüntetni azt a tényt, hogy „barátja” és „iskolatársa” volt a korábban már emlegetett Dobos Sándornak, a kormánypárt egyik helyi vezető egyéniségének. De az a tény is hozzájárult a korabeli kapcsolatok rendszerének ápolásához, hogy a „nagy világháborúban” Erdélyinek ceglédi katonatársai is voltak a 29. és 30. ezredben. Kampánya is egy hadjárathoz hasonlított, amihez nagyvonalú és készséges segítséget jelentett a helyi sajtó, hiszen - ahogy arról fentebb már szó volt - valamennyi ceglédi újság őt támogatta. Erdélyi Aladáron és a ceglédi választókon kívül készült a választásra a kormány is, amely ezúttal nemcsak a kormánypártra bízta a saját kampányának megszervezését, hanem „bevonta” abba az állami alkalmazottak széles körét is. Mai szemmel nézve korlátozta a szabad választáshoz való jogot; ám közben minden lehetséges eszközzel akadályozta a szélsőségek - Cegléden a fajvédők — hatalomra jutását. Ez az eljárás csak úgy lehetett sikeres, hogy Bethlen István miniszterelnök addigi tevékenysége nemcsak látványos, hanem apró, de fontos eredményeket hozott a hétköznapi életben is, így a kormánypárti jelölt programja sokak számára tűnt vállalhatónak a folytatáshoz. Erdélyi Aladár első ajánlója tehát a kormány volt; a második a polgármester, aki kb. ötven főnyi meghívott előtt jelentette be a főispán megbízásából az Erdélyi indulásáról szóló hírt. A „különböző osztályok és felekezetek” képviselőinek véleményét kérte, közülük a plébános mondatai kívánkoznak ide. „Azonban a végleteken mozogni áldatlan dolog — utalt Szilágyi Imre a Lendvai-féle, a kereszténységre hivatkozva elkövetett túlkapásokra -, és mivel Bethlen István kormányának határozott, okos keresztény iránya van, a maga részéről kijelenti, hogy a kormány hivatalos képviselőjelöltjét szívesen látja és a város katolikus lakossága körében a hivatalos jelölt megválasztását támogatja.”78 „Ezek után az értekezlet nyomban megalakította a pártszervezetet, elnökséget, különböző bizottságokat választván meg, akiknek névsorát falragaszok útján fogják közölni”79 - közölte a Czeg- lédi Kisgazda a november elején történtekről, hiszen már nem sok idő volt a december eleji választásokig, és addig még tisztázásra várt egy alapkérdés. Miként egyeztethető össze Cegléd ellenzéki múltjával egy kormánypárti jelölt megválasztása? - így szólt az újra meg újra szóba kerülő dilemma, melynek tanúsága szerint az ember döntéseit az érzelem legalább any- nyira befolyásolja, mint az értelem. „Ma ott tartunk, hogy nem az ellenzék, hanem a kormány képviseli azt az elszánt, tényleg csak a haza javát akaró, komoly gondolkodást, amely az igazi hazafiasság fogalmát fedi”80 - ilyen szavakat a dualizmus korában választások előtt leírni egyenlő volt a politikai ön- gyilkossággal! Bethlen István teljesítménye azonban meggyőzte a kételkedőket, hogy 1926-ban a kormány támogatása az egyetlen lehetőség. 76 Ki hívta ide Lendvait. Czeg/édi Közlöny, 1926. december 2. 77 Dr. Erdélyi Aladár életrajzi adataira: Almanach 1927: 83-84.; Almanach 1932: 77-78.; Dr. Erdélyi Aladár képviselőnkké való jelölése. Czeglédi Kisgazda, 1926. november 17.; Tarlózás. Cegléd és Környéke, 1926. november 26. 78 Képviselőjelölés. Egy táborban Cegléd népe. Ceglédi Hírmondó, 1926. november 18. 79 Dr. Erdélyi Aladár képviselőnkké jelölése. A gyűlés lefolyása. Ceglédi Kisgazda, 1926. november 17. 80 A régi Petúr bánok alkonyán. Ceglédi Napló, 1926. november 25. 100
