Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
amelyhez egy tó és más haszonvételek is tartoztak.28 Az országbíró azért rendelt vizsgálatot, mert a beginák vitába bocsátkoztak Ulrik pilisi apáttal.29 Az eljárás során maga az országbíró és Garai Miklós nádor személyesen is felkeresték a mondott birtokot és megállapították, hogy a vitatott rész, valamint a hozzá tartozó haszonvételek a beginákat illetik, kivéve a birtok határain belül található, akkoriban már elhagyatott malmot, amely az apátsághoz tartozik.30 Mivel - miképpen azt fentebb említettük - a malmok működtetésével gyakran függött össze a szomszédos földek használata (a malomgátak, malomcsatornák építése céljából), a vita alapját valószínűleg az szolgáltatta, hogy a malom tulajdonosát kedvezőtlenül érinthette, hogy a közvetlen szomszédságában lévő terület már máshoz tartozott. A vizsgálat során az országnagyok megállapították, hogy az apátság oklevelei csupán három malmot (tria molendina) említenek itteni tulajdonként, de Buda melletti földekről vagy más javakról nincs szó.31 Ebben az esetben nagyon valószínű, hogy IV. Béla 1254-es oklevelére utaltak, azt értelmezték, meg kell azonban jegyezni, hogy ez korántsem jelentette azt, hogy a pilisi apátnak ténylegesen ne lettek volna más földjei Békásmegyeren. Ilyeneket ugyanis bizonyos, 1383 előtti oklevelek említenek, azonban ezek egyrészt nem az 1383-ban szóban forgó határrészen feküdtek, másrészt lehet, hogy nem az alapításkor (vagy 1254 előtt) kapta az apátság, hanem csak utóbb.32 Emellett azt is megállapították, hogy a beginák földjének szomszédságában, a budai oldal felől álló, már elhagyatott malom valamikor három kerékkel működött,33 és a nevezett birtokrészen csak ez az egyetlen ilyen épület létezett, és sem Buda felé, sem Megyer középső - szőlők alatti - részén nem volt több.34 Végezetül az országnagyok elrendelték, hogy a föld tulajdonába az apácákat iktassák be, magát a malmot ugyanakkor - ami nem képezte a vita tárgyát - az apátság kezén hagyták. Az oklevél topográfiai adatait összegezve az apátság egyetlen békásmegyeri határokon belül álló malomnak volt a birtokosa, amely az egykori falu középső, szőlők alatti részétől délre, a Buda felé eső határterületen állt, ahol más malmot nem azonosíthatunk. Egy közeli meleg vizű forrás táplálta azt, és egy bizonyos Silvester comes telke és az ehhez tartozó tó mellett volt található. Silvester comes telkét egy pár évtizeddel korábbi, 1326-os összeírásban is megemlítik, amely szerint a beginák 5 telekhez tartozó, 24 darabban fekvő, Békásmegyer különböző részein található birtokainak az egyike volt. Bár a szöveg nem nevezi meg a mellette álló malom tulajdonosát, az egyezés egyértelmű: Silvester comes telke, illetve a tó a falu hídján túl, egy malomhely szomszédságába lokalizálható.35 Az összeírás a délnyugati részről indulhatott és északkeleti irányban haladt, mivel Megyer „felső részéről” (in fine superiori), vagyis az esztergomi országúitól nyugatra eső résztől kezdődött, a végén pedig olyan részekről van szó, mint például Kissing, az almegyeri kapu (Olmeger), illetve a Dunához közeli rét. Mivel a malom, a telek és a tó az összeírás elején szerepelnek, valószínűsíthetjük, hogy az egykori falu központjától délnyugatra találhatóak, ami egybevág az előző oklevéllel. Egy másik, 1361-es dokumentum szerint a falu és a malom között egy rét feküdt,36 így a malom nem a falu belterületét jelentő telkek mellett, hanem valamivel távolabb, vélhetően a településhatáron állhatott. Mindenesetre a fennmaradt források alapján úgy tűnik, hogy a pilisi apát békásmegyeri malmáról 1383 után nem hallunk. Az említett 1383-as oklevelet, amely szerint az apátság három-kerekű malma egyértelműen Megyeren található sem Békefi Rémig, sem Gárdonyi Albert nem ismerteti. Békefi úgy vélte, hogy az apátságnak több malma is volt, amit az 1254-es irat mellett olyan dokumentumokra alapozott, amelyek szerinte Békásmegyeren kívül, az ettől délre található Pazandokon is említik az apátságot malombirtokosként.37 Gárdonyi ellenben ugyanezeket a forrásokat és határjárásokat elemezve kétségbe vonta IV. Béla oklevelének hitelességét, illetve Békefi következtetésének a helyességét, mivel Ferenczi László: Molendium ad Aquas Calidas. A pilisi ciszterciek az állítólagos Fehéregyházán. 28 „[...] scilicet cuiusdam sessionis condam comitis Silvestri, ac stagni et aliarum utilitatum ad eandem sessionem spectantium [...].”MNL OL,DL 30727 (1383. április 3.; 1383. május 11.). 29 Ulrik apát neve mind Hervay Ferenc, mind Békefi Rémig számára csupán 1380—1381 folyamán volt ismert (Hervay 1984:145,148,152; Békefi 1891: 375-376). MNL OL, DL 18439 (1380. december 6.); CD IX/5.525 (1381). 30 „[...] eadem portiones et iuste et rationabiliter ipsis dominabus, de iure pertinuisse et pertinere debere, molendinum autem ipsorum abbatis et conventus inter terminos ipsius possessionis Megyer in calidis aquis desertum [...].”MNL OL, DL 30727 (1383. április 3.; 1383. május 11.). 31 „[...] solum tria molendina in ipsis calidis aquis et non terras vei alias utilitates prope Budám habuisse [...].”MNL OL, DL 30727 (1383. április 3.; 1383. május 11.). 32 MNL OL, DL 5072 (1361. július 17.). Ebben „fenetum abbatis de Pylis” és „fundus curie iobagionis abbatis de Pylis” egyaránt szerepel. A pilisi apát földjét Bech, illetve Telük nevű helyeken, és a Duna partján említik (a békásmegyeri határ közelebbről nem lokalizálható részei). MNL OL, DL 5122 (1362. május 7.). 33 Az oklevél ezen megjegyzése jól példázza azt az ismert terminológiai problémát, hogy a molendinum szó az okleveles gyakorlatban kettős értelmű lehetett: nem csak az épületre, hanem a kerekekre is vonatkozhatott. 34 „[...] nisi in medio territorio dicte possessionis infra vineas adiacens [...].”MNL OL, DL 30727 (1383. április 3.; 1383. május 11.). 35 „Item ultra pontem eiusdem vilié iuxta locum molendini esset sessio condam comitis Silvestri, cum stagno, pertinens ad moniales.” MNL OL, DL 29999 (1326. április 18.); ÁMTFIV. 658. 36 „[...] pratum seu fenetum inter molendinum abbatis Pylisiensis et villám Meger [...]”. MNL OL, DL 5072 (1361. július 17.). 37 Békefi 1891:204. 148
