Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar - Tájhasználat, településszerkezet szerinte az apátságnak csupán egyetlen malma volt, az pedig Pazandokon állt.38 Gárdonyi véleménye annyiban látszik megalapozottnak, hogy az 1254-es oklevelet leszámítva a források egyszerre valóban nem beszélnek több malomról, amelyeket a pilisi apátság a környéken bírt volna: köztük például a reini apát már idézett jelentése is csak egyetlen „hévizeknél lévő” malomról tudósított. Az ellentmondás azonban valószínűleg egy félreértelmezésen alapul. Ha ugyanis a Gárdonyi Albert által Pazandokkal kapcsolatban idézett oklevelek (az alábbiakban az 1245-ös, az 1417-es és az 1452- es iratok) szó szerinti tartalmát megnézzük, ezek a szövegek sohasem beszélnek expressis verbis pazandoki malomról az apátsággal összefüggésben, csupán a Nyulak szigeti premontreiek Pazandokon lévő malmáról, amely a pilisi apát malma mellett - az említett folyón valamivel lejjebb, vagy feljebb —, ám nem szükségképpen Pazandok területén állt. Ebből Békefi Rémig tévesen következtethetett arra, hogy a pilisi apátnak nem csak Megyeren, hanem Pazandokon is volt malma, Gárdonyi Albert pedig tévesen vonta kétségbe az apátság békásmegyeri malmára vonatkozó adatot. Pazandokon a pilisi apát birtoklásának valójában nincsen nyoma a dokumentumokban. A települést 1212-ben emh'tik először, amikor II. András oklevelében a budai káptalan területének határát állapítják meg.39 Eszerint úgy tűnik, hogy az esztergomi országút és a Duna között feküdt, de a későbbi oklevelek alapján inkább az mondható el, hogy az útnak valószínűleg mindkét oldalán.40 A Duna-menti hévizeken jellemzően egyházi birtokosok bírtak malmokat.41 Pazandokon legkorábban a Nyulak szigeti Szent Mihály premontrei kolostort, utóbb a budafelhévizi Szent Lélek ispotályt találjuk malombirtokosként.42 A pazandoki malmot 1227-ben Béla ifjabb király adta a Nyulak szigeti Szent Mihály premontrei egyháznak.43 1245-ben megismételte ezt az adományt — valószínűleg azért, mert a tatárjárás során nyilván a premontreiek iratai is elvesztek—, és ez utóbbi oklevél szövege szerint a premontreiek malma a pilisi egyház malma mellett állt.44 1347- ben ugyanakkor hallunk egy malomról, amely a Szent Lélek ispotályé. Az ispotály ekkor bérbe adta a pazandoki birtokrészét (mivel annak védelmét nem tudta biztosítani), kivéve egy malmot, az ehhez tartozó folyószakaszt, a malomárkot, a folyó mellett a Dunáig érő rétet, illetve egy mocsaras helyet a folyó túloldalán.45 Az oklevél szerint ez a malom egy Tona nevű halászhely közelében állt, de annak helyét pontosabban nem határozták meg. Mivel később sincs nyoma annak, hogy az ispotálynak több malma lett volna a pazandoki határokon belül, feltételezhetően ugyanarról az ingatlanról van szó, amelynek birtoka fölött sok évtizeddel később, a 15. század folyamán a premontreiekkel vitatkozik az ispotály, illetve amelyről a premontreiek korábbi oklevele is szól. 1417-ben, majd 1452/1453-ban46 ugyanis a budai káptalan jelentette, hogy nem sikerült beiktatni a premontrei prépostot Pazandokon 38 Gárdonyi 1945: 584. 39 „Pilishegy [...] et inde metatim descendit ad magnam viam Strigoniensem; et ibi est méta; et inde ascendit ad medium montisTabeura; et duabus villis Passanduk participiando, venit usque ad Danubium”. MNL OL, DL 105991 (1212 napi dátum nélkül); átírása: MNL OL, DF 230035 (1328. március 18.); kiadása: CD III/l. 121-124. A határjárást rekonstruálta: Belitzky 1938. 40 AMTF IV. 689, 693. Györffy György Pazandokot az eredeti oklevélben említett két falu egyikével azonosítja és a Római-fürdő környékére lokalizálja. Korábban még Békásmegyertől északkeletre helyezték (Belitzky 1938: 84). 41 Budafelhévizen például a Szent Lélek ispotályon kívül az óbudai ferences, és a Nyulak szigeti domonkos apácák, az óbudai káptalan, illetve bizonyos óbudai polgárok is felbukkannak a malom birtokosaiként. Kubinyi 1964: 130-140; Györffy 1997: 184. 42 Az ispotály helye a Zsigmond utca 50-54. szám alatt volt (AMTF IV. 639). Korábban már Gárdonyi Albert is a Császár-fürdő mellé lokalizálta (Gárdonyi 1945: 582). 43 „Ad universorum notitiam volumus pervenire, quod desolationi ecclesiae Sancti Michaelis in insula iuxta Budám condescentes, ob remunerationem divine pietatis, et in remedium animae matris nostrae, unum molendinum contulimus quod est ad villám Puzadnok [...]. Ut ergo haec nostra donatio salva semper et inconcussa permaneat, prohibemus auctoritate regiae maiestatis omnes comites Budenses, per tempore consuetituendos, ut nunquam fratres praedictae ecclaesiae molestare praesumant super molendino ecclesiae assignato.”MNL OL, DL 131 (1227 napi dátum nélkül); átírása: MNL OL, DL 3626 (1483. május 23.); kiadása: CD III/2.117. 44 „Dedimus eciam praedicta ecclesie in villa Pazanduk unum molendinum ad regium manum pertinens, quod est iuxta molendinum ecclesie de Pilis.” MNL OL, DL 291 (1245. november 24.; 1278 napi dátum nélkül); kiadása: CD IV/2. 43; ÁÚO VII. 196-197. Az iratot a budafelhévizi keresztesek (johanniták) Szent Háromság rendházának konventje írta át. Ebben talán már valamilyen szerepe volt annak is, hogy a malom tulajdonjogát a premontrei prépostság később éppen a szintén felhévizi Szent Lélek ispotállyal nem tudta tisztázni. 45 „[...] ex malicia quorundam térré arabiles, vinae et feneta possessionis nostre ecclesie, que Pazzanduk vocatur, sunt occupata et distracta [...] séd et homines volentes ostendere metas et defensare ipsam possessionem in ea occiderunt [...] considerantes nichilominus, quod ipsam possessionem non possumus defendere, nisi in manu forti, ad praesenciam strenui militis et nobilis viri domini Tutusch accedentes eidem supplicando, ut de ipsa possessione ac defensione ipsius possessionis se intromittere dignaretur [...] nos igitur eidem domino praedicto [...] locamus [...] excepto molendino et fluviis ipsius molendini, necnon prati iuxta fluvium versus Danubium ad quinquaginta cubitos tantum et paludis ex altera parte fluvii, que pro dicta ecclesie reservamus.”MOL OL, DL 76829 (1347. március 5.); kiadása: Nagy et al. 1871-1931: XII. 24. 46 „[...] quoddam molendinum, in villa Pazandok vocata, in comitatu Pelisiensi, penes molendinum ecclesie de Pilis existens [...].” MNL OL, DL 14578 (1452. szeptember 16.); kiadása: Békefi 1891: 412-414. 1453-ban is azért tiltakozott a premontrei prépost, hogy László király ne adományozza el a malmot se a budafelhévizi ispotály, se más számára. A Szent Mihály prépostság malmát itt a következőképpen említik: „[...] molendini eiusdem ecclesie beate Michaelis prope Békásmegyer”. MNL OL, DL 14654 (1453. március 12.). Ebből is látszik, hogy a pilisi apát malmával kapcsolatban is ugyanez a helyzet, amikor a pazandoki malom mellett fekvőként írják le. A pert még ebben az évben elhalasztják: „[...] cuiusdam molendini in villa, Pazandok vocata, in comitatu Pylisiensi, penes molendinum de Piles existentis.”MNL OL, DL 14695 (1453. június 9.); kiadása: Békefi 1891: 415. Gárdonyi Albert szerint ezeken túl még 1458-ban is tiltakoznak (Gárdonyi 1945: 584), a hivatkozott dátum alatti oklevél - MNL OL, DL 81301 (1458. július 31.) - tartalma azonban nem vonható ide. 149
