Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez 4. kép Ferenczy Károly: A nagybányai Kereszthegy, 1900 Olaj, vászon; 80x90 cm; j.n. (KGGy) 5. kép Ferenczy Károly: Bertalan kert. Borús, 1908 Olaj, vászon; 88x105 cm; j.j.l: Ferenczy K. (Magántulajdon) Azt, hogy ez mennyire így volt, jól mutatja, hogy egy 1897-ben Nagybányán készült fotográfián - tizenkét éves volt akkor - már ott látható a művésztelep legjelentősebb „első generációs” alkotói között (2. kép). Ekkor már egy éve tanult Hollósy Simon nagybányai festőiskolájában, majd 1902-től ugyanott a szabadiskolában folytatta az ismerkedést a kép- csinálás műhelytitkaival. Később ösztöndíjjal külföldi tanulmányutakat is tett: 1903-ban Münchenben az akadémián, 1904—1905-ben Berlinben Lovis Corinth magániskolában fejlesztette tovább a tudását. 1906-ban Párizsban — akárcsak korábban, 1887 és 1889 között két éven át édesapja is - a Julian Akadémián képezte magát, majd (ugyancsak apja nyomát követve) Olaszországban ismerkedett a klasszikus művészet alkotásaival. Hazatérése után Nagybányán telepedett le, ahol a kolónián saját műtermet kapott. Valér „[...] korai képeiről visszasugárzott Ferenczy Károly színkultúrája, kompozíciós felfogása, rokon vonásuk az a mélyreható alkotói műveltség, mely apját is a kortársai fölé emelte” - írja már idézett könyvében a Valért bemutató fejezetben Murádin Jenő.5 Majd így folytatja: „Nagybányán és külföldi tanulmányai során számos tájképet festett. Csodálója volt Nagybánya és környéke táji szépségeinek. Erről a nagy természeti élményről, mely oly sokáig éltetője volt a kolóniának, nemcsak képei tanúskodnak, de írásban is vallomásos sorokat hagyott reánk. Már idősebb korában írott visszaemlékezéseiben a különösen dús vegetációt, alföld és hegység találkozását mondja e táj fogva tartó festői értékeinek. A Kereszthegy kúp alakú, vulkánikus eredetű, erdő borította tömbje, »a nagybányai Fudzsijáma« kínálkozik témának minden itt megfordult festőnek [.. .].”6 Nem csoda hát, hogy Valér ezt is többször megfestette. Ezeknek a munkáinak az egyike, a Kereszthegyet és a környező nagybányai tájat egy mindeddig ismeretlen alkotáson megörökítő festménye bukkant fel a közelmúltban egy hazai magángyűjteményben (3. kép). A mű - amely datálatlan, de talán valamikor az 1920-as évek elején, közepén készülhetett - szinte pontosan a Murádin által idézett, visszaemlékezésben említett „alföld és hegység találkozását”, a „különösen dús vegetációt”, a „táj fogva tartó festői értékeinek” megörökítését mutatja. És még valamit, amire Murádin a bevezetőben idézett mondatban utalt: apja művészetének Valérra tett erős hatását. A legidősebb Ferenczy-gyermek képeit ugyanis valóban „általában a borongós, hűvös hangulatok jellemzik, amelyeknek visszaadásában sok helyen felismerhetők atyjának és első mesterének, Ferenczy Károlynak érdekes, hűvös, zöld tónusú színei”— írta Valér 1922-es gyűjteményes kiálh'tásának kritikájában a kolozsvári Ellenzék az év december 1-jén megjelent száma.7 És valóban, ez a festmény is akár az idősebb Ferenczy borús han5 Murádin 1981: 59. 6 Murádin 1981: 60. 7 Idézi: Murádin 1981: 65. 93
