Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
gulatú nagybányai képeinek egyike is lehetne. Csakhogy, ha a Valér-festményt összevetjük, mondjuk Ferenczy Károlynak az ugyanezt a nagybányai Kereszthegyet (ugyan másik szemszögből és más képkivágatban) megörökítő egyik munkájával (4. kép), rögtön láthatjuk, hogy az apa képének élénk zöldjeihez képest a fiú festményének színei mennyire tompák, fénytelenek, fakók. Erre még mondhatjuk azt, hogy Ferenczy Károly ragyogó napsütésben örökítette meg a tájat — hiszen az ő képén jól látszanak a fák éles árnyékai, a lombokon a napsugár fény- árnyék-játéka, a vakítóan tiszta, felhőtlen ég -, miközben Valér festménye érzékelhető módon borult égbolt mellett, egyenletesen szórt fényben készült. Azonban ha a kép mellé egy kifejezetten (már a címében is) „borús” Ferenczy Károly-festményt helyezünk (5. kép), a különbség az égboltot és a növényzetet visszaadó színek, illetve a két művész színhasználata között jól látható. A különbségek a két életmű akár csak hevenyészett összevetése során is szembetűnőek. Miközben Ferenczy Károly festészetében a borús hangulatú tájképek - köztük például a Borús táj. Plestyor (1896), Borús táj. Izvora fenyvesselI, II. (1909), a Borús ősz a Pliszánál, (1910-1912), de akár a Hegyibeszéd (1896-1897) - mellett párhuzamosan, domináns módon jelen vannak a vakító napfényben fürdő, harsogó színekkel ábrázolt, éles árnyékokkal szabdalt tájakat megörökítő képek - például a Bertalan kert. Napos (1909), a Gesztenyefák (1900), a Festőnő (1903), a Márciusi est (1902), a Patak II. (1907), vagy az Izvora (1909) -,8 addig Ferenczy Valér természeti tájaira sokkal inkább a tompán megfestett, szinte „élettelen” színek a jellemzőek (7-10. kép).9 Bár Valérnak is van éles fényben megörökített, élénk színekkel megfestett, „városi tájképe”, például a Nagyházi Galéria 2011. decemberi árverésén szerepelt Árnyas fasor (6. kép). „Festészetében a hanyatlás jelei sajnos egészen hamar megmutatkoznak”- fogalmaz ezzel összefüggésben Valér munkásságáról Murádin Jenő.10 ,A húszas években nagyon sokat fest (egy-egy tárlaton ötven-hatvan munkát is bemutat), de egyre több a vázlatos mű, a kidolgozatlan téma. [...] Tompa elmosottság jellemzi e festmények egy részét, a felvázolt, de ki nem dolgozott motívum, a fényét vesztett felület, a nagybányai színességben oly szokatlan szürkeség”.11 És ezek a jellemzők, a „tompa elmosottság”, a „fényét vesztett felület” valóban ott látszik ezen a most először bemutatott festményen is. Ennek ellenére természetesen a mindeddig ismeretlen képnek ott kell szerepelnie Ferenczy Valér életművében - mostantól már a nyilvánosság előtt is. Mint ahogyan ott kell szerepelnie annak az ugyanebben a hazai magángyűjteményben lévő másik Ferenczy Valér műnek is, amelyik bár nem egyedi, hanem sokszorosított műalkotás, mégis úgy tűnik, hogy mindeddig ugyancsak ismeretlen volt még a szakma előtt is. A rézkarc (11. kép) egy városi utcát ábrázol, erős napsütésben, éles árnyékokkal, az utca jobb oldalán egyemeletes épület erkélyekkel, a bal oldalon a járdánál pár lépcsővel magasabban park, kis támfallal, felette sövénnyel, mögötte onnan az utcára kihajló, hatalmas lombú fával vagy fákkal, az utcán néhány járókelővel. A Kortárs Magyar Művészeti Lexikon szócikke szerint: „[Valérnak az] apja festészete iránti mély empátiája megnehezítette saját útjának megtalálását, és figyelme ezért fordult a grafikai eljárások, főként a rézkarc felé. Néhány szimbolikus lap mellett, mint amilyen Romain Rolland Ara pads című költeményére készült grafikája (1918), elsősorban leíró jellegű táj- és városképeket készített, köztük Nagybánya környékéről, Velencéről, Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása” 6. kép Ferenczy Valér: Árnyas fasor, é.n. Olaj, vászon: 64r91 cm; j.b.l.: Ferenczy Valér (Nagyházi Galéria, 2011. decemberi aukció) 8 Ferenczy Károly képeinek erről a kettősségéről: Martos 2007. 9 Csak, hogy az elmúlt években a hazai műkereskedelemben megfordult munkái közül válogassunk, messze nem a teljesség igényével. 10 Murádin 1981: 60. 11 Murádin 1981: 61. 94
