Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje - A balkezes korszak szobrászati alkotásai „A szobor mint műalkotás, csak több munkamenetben készül el; a folyamat bonyolult, hosszadalmas technikai feladat, ha mégannyira le is egyszerűsítjük. Az alkotótevékenység a lélekben, a képzeletben indul el. Renoir, a nagy francia festő a XIX. és XX. század szobrásza is volt, de csak akkor lett szobrász, amikor olyan csúzos volt már, hogy festeni nem bírt, kezei meg voltak bénulva. Egy ügyes mintázóval, modellről mintáztatta szobrait, képei és rajzai alapján másoltatta, úgy hogy ő maga tolószékben ült, és állandóan „vezette” a mintázót; vagy hosszú botot kötöttek a karjára, azzal rajzolt bele a puha agyagba, s vezette mintázó segédjét. Renoir halála után többé nem hallott a világ arról a kitűnő, ismeretlen mintázóról, aki a nagy műveknek szerény kivitelezője volt. Ez a példa azért álljon itt, hogy illusztrálja: a szobor először elgondolás, azután rajz és csak ezután ölt testet.”52 Központi témák A plasztika területén több kortársához hasonlóan Ferenczy is a „semleges” és minél kevesebb mögöttes jelentést hordo- zó egyszerű emberi figurát választotta központi témájául. A századforduló időszakában ugyanis a modern szobrászok a didaktikus megfogalmazási mód helyett a formai változtatások nyitottsága felé keresték a kiutat. Céljuk az volt, hogy elvontabb, egyszerűbb síkon fejezzék ki megváltozott érzés és élményvilágukat.53 Mi sem volt erre alkalmasabb, mint a meztelen emberi test egyszereplős szobrászati megjelenítése. Ahogy Ferenczy írta: „A szobrászat örök témája mégis mindig az ember.”54 Ferenczy Béni művészetében az akt szolgáltatta azt a témát, melyben leginkább sűrűsíteni tudta mondanivalóját. Az antik művészet tökéletes harmóniáját sugárzó ruhátlan emberalakjainak vizsgálatakor szembesülhetünk leginkább azokkal a művészeti és plasztikai problémákkal, amelyek a művészt egész élete során foglalkoztatták: az emberi arányok művészi módosításával, a megnyíló és bezáródó térformák tanulmányozásával, a test tömegeinek aszimmetrikus egyensúlyi helyzetének vizsgálatával és a formákon belüli belső mozgások harmonikus egységbe rendezésével.55 Alapvetően megállapítható, hogy a balkezes korszak plasztikáit is az a két fő téma határozta meg, amely végigkísérte Ferenczy Béni szobrászatának egész érett korszakát. Ez pedig a törékeny testű kisfiú és az izmos női akt ábrázolása volt. A balkezes korszakban ezek közül is az önvallomás-szerű fiúalakok kapták a leghangsúlyosabb szerepet. Kisfiú szobrok Bár a legtöbb művészettörténész 1959-re datálja a művész első balkezes plasztikai alkotását, igen valószínű, hogy Ferenczy már 1958 februárjában kísérleteket tett a mintázásra. Erre az időpontra teszi ugyanis Környey István annak az álló fiúalaknak a keletkezését, melynek reprodukcióját tanulmányában is közölte.56 (5. kép) A kisplasztika esetlen mintázásában nem nehéz meglátni a kezdeti próbálkozásra utaló nyomokat, így könnyen elképzelhető, hogy az erős önkritikával bíró művészt az első kísérlet elégedetlenséggel töltötte el, és a mintázás folytatását egy darabig mellőzte. Valószínűleg Ferenczy Béni a kezdeti sikertelenség után csak egy év kihagyással vágott bele ismét a szobrászati alkotótevékenységbe, ezúttal igen jó eredménnyel. Az Aranykor néven ismertté vált 1959-es kisplasztikát már bátran mutathatták be úgy, mint szobrászati újjáéledésének első darabját.57 Ferenczy első, műalkotásként kezelendő balkezes szobra egy fiatal fiú alakját ábrázolja, mely meztelen testtel egyensúlyoz egy nagyméretű farönkön. (6. kép) E fiú akt Ferenczy legjobb plasztikai alkotásai közül való. Az anatómiailag szépen formázott műben továbbra is jelen van a szobraira oly jellemző szigorú, építményes felépítés, átgondolt kompozíció, mégis sokkal könnyedebb, levegősebb a korábbi plasztikáihoz képest. Pataky Dénes szavaival: „Régi világában a plasztika tökéletességéé és szépségéjé volt az első szó. Most inkább a belső értéke, a jóság, a tisztaság jutnak szerephez művészetében.”58 52 Ferenczy 1976:212. 53 Illyés M. 1981:28. 54 Ferenczy 1961: 79. 55 Bodonyi 2011. 56 Környey 1977: 77 (Fig. 6b), 79. A kisplasztika az 1967-es emlékalbumban 1959-re van datálva, a Magyar Nemzeti Galéria 2005-ös hagyatéki kiállításának katalógusában pedig 1962 utánra. Szántó (szerk.) 1967: 69. kép; Földes (szerk.) 2005: 25. 57 Ha az 1958-as munkát csupán mintázási gyakorlatként fogjuk fel, akkor sem csorbul e kijelentés hitelessége. 58 Kovács 1965:139-141. 78
