Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez lant kik örökölték, Pajor örökösei csupán egy hitelező elutasított kérelme kapcsán kerültek említésre benne, de akkor sem nevesítve. A telekkönyvi betét adatai szerint a 40. és 41. helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát 1878 márciusában ifjabb Lang (Láng) Ferencné, született Haris Zsófia nevére jegyezték be a Pestvidéki Királyi Törvényszék Telekkönyvi Osztályának 3186. számú végzése alapján. Érdemes megemlíteni, hogy az ingatlan teherlapjára 1863-tól kezdődően folyamatosan nagy összegeket vezettek rá, és az ingatlan már Pajor Titusz életében is többrendbeli jelzálogjoggal volt terhelve. Ezek részben Pajor által felvett kölcsönöket, részben kisebb-nagyobb adótartozásokat jelentettek.43 1885-ben készült el Szentendre kataszteri térképe.44 (4. kép) Az 1808-as térképen és telekkönyvben még egy egységet alkotó telek ezen már több helyrajzi számra osztva látható. Ekkor az északi szakasza a 657-es, az udvara a 658-as, az épület déli szakasza a 666-os, az egykori udvar pedig a 659-es és a 665-ös helyrajzi számot viselte. Ezek a számok nem azonosíthatóak a korábbi helyrajzi adatokkal. A korszakra vonatkozó telekkönyvi iratok híján nem tudjuk, hogy a korábban egy telket alkotó ingatlant mikor és milyen okból osztották ilyen módon fel. Az épület 19. század végi, 20. század eleji tulajdonosait hiteles forrásból egyelőre nem ismerjük, róluk csak közvetett adatok alapján vannak elképzeléseink. Tóth Antal közlése szerint a Szentendre és Vidéke Hírlapja 1903. évi egyik számában arról értesítette az olvasókat, „[hogy] a Báder-féle ház, amely egykor Szentendre városának törvényszéki épülete volt - és azonosítható a Pajor-házzal - földszintjén a hivatali személyzet helyiségeivel, irodáival, lakószobáival és börtönökkel, emeletén a királyi törvényszékkel, dr. Krausz Gyula tulajdonába ment át, aki teljesen átalakítja, csaknem újjáépítteti, hogy bérlakásokat alakítson ki az épületben. Azt is megemlíti a híradás, hogy a házban már jó ideje megszűnt a törvényszék, azóta magánkézben van.”45 A Szentendre és Vidéke Hírlapja című folyóirat említett számában valójában a következőket olvashatjuk: „Letűnt idők maradványa. Egy régi épület újjáalakításán dolgoznak most Szentendrén, a Báder- féle házon, melynek Krausz Gyula dr. az uj tulajdonosa. Sötét emlékek fűződnek az épület múltjához. Valamikor Szentendre városának törvényszéki épülete volt e ház. A földszinten a hivatalos személyzet helyiségei és a börtönök foglaltak helyet, az emeleten pedig a királyi törvényszék. Amikor a városi törvényszék megszűnt, a birtok magánkézre ment át. Mostani tulajdonosa teljesen átalakíttatja, csaknem újjáépíti s bérlakások lesznek benne.”46 A cikk szövegében valójában semmi sem utal egyértelműen arra, hogy a házat a Pajor-házzal kellene azonosítanunk. Ám mivel több forrás is emh'ti, hogy ebben az épületben működött a szentendrei törvényszék, illetve a járásbíróság, röviden ki kell térnünk erre a témára. A Pest Megyei Törvényszék székhelye a 18. században az általunk ismert említések szerint Pesten volt,47 és a Szentendre történetével foglalkozó művek sem utalnak rá sehol, hogy a városban lett volna törvényszéki épület. Ha a 18. század folyamán működött is Szentendrén törvényszék, úgy annak a vizsgált épületben az 1780-as évek előtt kellett lennie, mivel az az 1780-as évek elején már biztosan magánkézben volt. Bár a törvényszék elhelyezkedésének vizsgálata önálló, részletes kutatást igényelne, és ennek tárgyalása túlfeszítené e tanulmány kereteit, néhány gondolat erejéig mégis kitérnénk rá. Szentendre eleinte a budai, majd később a budapesti királyi törvényszékhez tartozott. A 19. században egy szentendrei járásbíróság működéséről van tudomásunk, ennek elhelyezkedéséről azonban nincsenek pontos adataink, helyi címjegyzékek pedig nem készültek, vagy nem maradtak fenn. Az 1873-as és az 1875-ös országos tiszti címtár szerint a Budai Királyi Törvényszék alá tartozó Szentendrei Királyi Járásbíróságon egy járásbíró, egy albíró, egy írnok, egy hivatalszolga és egy börtönőr, valamint két végrehajtó dolgozott, tehát nem számított egy nagy apparátussal működő, nagy helyigényű hivatalnak. Az 1890-es évekbeli országos tiszti címtárak némelyikében a szentendrei járásbírósággal kapcsolatban ugyanakkor arról kapunk tájékoztatást, hogy a közjegyzői-, adó- és letéthivatal Budapesten az I. és a II. kerületben működött, és csupán a telekkönyvi hivatal volt Szentendrén. Bár 1903-ban már minden helyben volt, ám a 43 MNL PML, VII.l.c, 1521. doboz, 37. telekjegyzőkönyv, B10. Lang Ferencné birtokaként a telek a 2997. számú telekkönyvi betétre került átvezetésre. A telekjegyzőkönyvben szereplő legutolsó bejegyzési dátum 1888-as, ekkor még Langné az ingatlan tulajdonosa. MNL PML, VII.l.c, 1540. doboz. 44 FÖMI,T 218/1. 45 Tóth 1980: 47. 46 Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903. december 25. 2. 47 MTCN 1873: 203-204; MTCN 1875:183. 23
