Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Csomortány Levente - Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete - A falkutatás eredményei 5a. ke'p A lublói Krausz-család címere (forrás: Siebmacher 2003 [1605]) 5b. kép A Krausz-család 1903-ban készült címere az épület homlokzatán (fotó: Csomortány Levente) címtár a járásbíróság címét még ekkor sem közli.48 1887-ből egyetlen olyan dokumentum maradt fenn a város közigazgatási iratanyagában, amely a járásbírósági épület fedélszékének a javításának szükségességéről szól. Ez az irat azonban nem jelöli meg az intézmény címét, és további kapcsolódó iratanyag egyelőre nem került elő.49 Az általunk feltárt források vizsgálata alapján annyit kijelenthetünk, hogy az 1880-as években, az épületben valószínűleg nem működött járásbíróság.50 51 Ez a megállapítás az ismert telekkönyvi adatokkal is összhangban áll. Azt azonban, hogy a 18. század első felében, illetve közepén működött-e a mai épület elődjében törvényszék sem megerősíteni, sem biztosan cáfolni nem tudjuk.si Visszatérve a kúria tulajdonosai között felbukkanó dr. Krausz Gyulára, az előzőekben idézett újságcikk állításait a törvényszék működésével ellentétben - legalábbis részben - alátámasztja, hogy az épület utcai főhomlokzatán található gyermekeit önnön vérével tápláló pelikánt ábrázoló címer (5b. kép) megegyezik a szepességi német (zipszer) eredetű lublói Krausz-család címerével (5a. kép).S2 Mivel Szentendre város közigazgatási iratanyagában alapvetően 1907-től kezdődően maradtak fenn dokumentumok, azért a Pajor-család vagy Lang Ferencné 19. századi, illetve Krausz Gyula 1903-1904-es építkezésére vonatkozóan okiratokat, esetleg terveket nem ismerünk. Vagyis Krausz 1903. évi építkezéseit csak az épület helyszíni kutatásának eredményei alapján rekonstruálhatjuk. Az épület tulajdonosaira vonatkozó következő adatunk 1923-ból való. A szentendrei református egyházközség az iskolája számára keresett a korábbinál tágasabb és megfelelőbb helyet.S3 A szentendrei lelkész, Péntek Ferenc a 20. század elején vasárnaponként még Budapestről járt ki Szentendrére istentiszteletet tartani. Hamarosan azonban a Fő téren, a Pálffy-ház mellett vásárolt egy házat.54 Az épületben, a saját lakása mellett 1906-ban egy magániskolát alakított ki, létrehozva ezzel Szentendre első középiskoláját. Nyaranta táborokat is szervezett, és az iskolának hamar híre ment 48 MTCN 1873: 203-204; MTCN 1875: 183; MTCN 1884: 313; MTCN 1896: 532; MTCN 1903: 694. 49 MNL PML, V.372. 954/887. Azt tudjuk, hogy a szentendrei járásbíróság 1909-ben egy földszintes épületben helyezkedett el (MNL PML, V.373.b, 1. doboz, 1909), 1925-ben pedig új épületet emeltek számára. 50 A felvetésre: [Sz. n.] 2006/2007. 51 Ezt a feltevést az sem erősíti meg, hogy a már ismertetett adatok szerint az épületben 1787-ben kocsma vagy fogadó működött. 52 Siebmacher 2003 [1605]. 53 PREJ 1923:18,23. 54 Katona-Szentendrey 1992: 163—164. 24
