Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Tradier Henrietta: A cinkontai „Kékszakáll” - Egy sorozatgyilkosság értelmezései egyik barátnője fültanúja volt a házassági ajánlatnak, így az ügy újjáéledt. Rejtélyes módon azonban később a tanúnak, Komáromi Erzsébetnek is nyoma veszett. Margitot a ruhája segítségével édesanyja, Tóth Istvánná és sógornője, Tóth Antalné azonosították.76 A hatodik hengerben az 1910-ben, esetleg 1911-ben hét hónapos terhesen77 eltűnt Kukán Katalint találták meg - tudjuk meg a sajtó és a peranyag alapján. Az állapotos asszony holtestét a nővére azonosította. Katalinnak az volt a terve, hogy Kiss Bélánál megszüli a kicsit, majd az újszülöttet Cegléden dajkaságba adják.78 Az áldozatot ruhástul, a karikagyűrűjével79 az ujján a Kiss a bádogkoporsóban rejtette el. A boncolóorvos szerint Katalin lehetett a gyilkos utolsó áldozatainak egyike.80 Katalintól Kiss Béla 400 koronát csalt el, továbbá a többi áldozathoz hasonlóan egyéb ingóságokat.81 A hetedik hordóban az egyes adatok szerint az 1882-ben Csatáron született, 29 éves Fekete Eszter, férjezett nevén Pap Simonné82 tetemét találták meg, akit az édesanyja azonosított. A lány feltehetően 1911 tavaszán tűnt el. Ezt megelőzően már házasságban élt. A házasság boldogtalan lehetett, mert Eszter a férjével közösen megtakarított ezer koronával elmenekült otthonról, a híresztelések szerint 1909-ben, vagy 1911-ben83 Dávid nevű, talyigás mesterséget űző szeretőjével Eszter Budapestre szökött. Újdonsült élettársával azonban hamar felélték a házasságából kimenekített megtakarítást, minekutána a férfi az immár pénztelen nőt magára hagyta.84 Eszter egy cinkotai vendéglőben szolgált, és itt ismerkedhetett meg Kiss Bélával 1911 márciusában.85 A bádogos hamarosan megkérte a kezét. Az asszony hazalátogatott a szüleihez, hogy hozománya kiegészítéseként pénzt és dunyhát kérjen tőlük. A család rossz anyagi körülményei miatt azonban nem tudta teljesíteni a kérését. Elutazása előtt Eszter elmesélte a testvérének, hogy egy cinkotai bádogoshoz készül feleségül menni, akivel az esküvő után Amerikába fognak kivándorolni.86 Kiss 176 korona készpénzt lopott el a nőtől, továbbá egyéb ingóságokat, ruhákat. Kiss Béla személyes holmiijai között a rendőrök találtak egy levelet, ami Fekete Eszter nevében volt írva édesanyjának.87 Az áldozatok rekonstruálható életrajztöredékeiből az a kép rajzolódik ki, hogy Kiss Béla horgára elsősorban idősödő, férj után vágyódó nők akadtak fenn. A napilapok hasábjaikon egyértelműen hangsúlyozták az áldozatok cseléd mivoltát. A buta cseléd sztereotípiája jelenik meg bennük, de ahogyan azt láthattuk, az áldozatok nem mind a házicselédség sorából kerültek ki. A hét áldozat közül három, Varga Katalin, Pesadik Júlia, Tóth Mária esetében rokonaik, ismerőseik informálták a sajtót a lányok cselédfoglalkozása felől. Fekete Eszter egy cinkotai vendéglőben látott el szolgálói feladatokat. O nem az a tipikus házi cseléd volt, mint az imént említett három szakácsnő, ám a kortársak szemében ő is cselédsorból származhatott.88 Tóth Margit a kávémérésbeli munkája elől menekülve fogadta el Kiss Béla ajánlatát. Kukán Katalinról és a hetedik női holttestről nincs további információnk. Legtöbbjük bizonytalan egzisztenciával rendelkezhetett és a nagyvárosban próbált férjet találni magának. A horogra akadt áldozatok „korosodó” nők voltak, akik számára a házasság jelentette az egyetlen kiutat a kilátástalan anyagi helyzetből és a társadalom megvetésétől. 76 Pesti Hírlap 1916. május 11. 7—8\ Az Est 1916. május 13.2—3\Az Est 1916. május 4.3-4. 77 A halálozási anyakönyvek nem tesznek említést az áldozatok terhességéről. BTM XXXIII. 1.a., 5324. kötet, 1917. év, 54-60. tételek. A peranyagban azonban olvashatunk róla: BFL VII.l.d 2855/1916. 78 BFL VlI.l.d. 2588/1916. 79 A karikagyűrűbe Charnier felirat volt belevésve, aminek a jelentése tömegsír. 80 Pesti Hírlap 1916. május 12.8; Pesti Hírlap 1916. május 13.7-8; Pesti Hírlap 1916. május 14.13; Pesti Hírlap 1916. május 15.3-4; Pesti Hírlap 1916. május 15.3- 4; Pesti Hírlap 1916. május 16. 8; A Nap 1916. május 12.3-4; Friss Újság 1916. május 12.4; Friss Újság 1916. május 13.4. 81 BFL VlI.l.d. 2588/1916. 82 Fekete Eszter neve nem jelenik meg a hét áldozat halálozási anyakönyveiben. BTM XXXIII. 1.a., 5324. kötet, 1917. év; BFL VlI.l.d. 2855/1916, 6319/1917. 83 A Nap 1916. május 15.4; Friss Újság 1916. május 14.2-3. 84 Friss Újság 1916. május 15. 2—3. 85 BFL VlI.l.d. 2855/1916. 86 A Nap 1916. május 14.2—3; Friss Újság 1916. május 14. 2—3; Pesti Hírlap 1916. május 12. 6-8; Pesti Hírlap 1916. május 14. 12-13; Pesti Hírlap 1916. május 15.3-4; Pesti Hírlap 1916. május 16. 7—8; Az Est 1916. május 17.5. BFL 2588/1916. 87 BFL VlI.l.d. 2855/1916. 88 A Pallas Nagylexikon egyértelműen a cseléd szinonimájaként használja a szolga kifejezést (Pallas 1897: XV. 783). A Révai Nagy Lexikon már árnyalja a képet, mondván „az, aki másnak háztartásában, gazdaságában, vállalatában, valamely intézetben vagy hivatalban, bér ellenében alsóbbrendű munkának a munkaadó utasítása szerint való végzésére állandó jellegű alkalmazást vállal. A háztartásibeli vagy mezőgazdasági cseléd szolgálati viszonyairól a törvény behatóan rendelkezik, de vannak cselédnek nem minősíthető más szolgák is [...].” Révai 1925: XVII. 693. A Magyar Nyelv Szótára már elkülöníti a szolgáló kifejezést, miszerint a „régi nyelvben ugyanazt jelentette, mint a szolga; mai nyelvhasználat csak a női cselédet nevezi így.” Balassa 1940: 256. 192
