Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
víznyerők, az árkok jelenlétét a természetföldrajzi tényezők ugyanúgy meghatározták, mint a település kronológiai helyzete.58 Gyakorlatilag nem tudjuk bizonyítani, hogy a szórt telepnyomok mikor alkottak önálló települést, és mikor voltak egy nagyobb települési egység részei, így fölösleges különbséget tenni a szórt és a szállásszerű telepek közt. Míg a figyelem egyre inkább a kisebb telepek problémájára terelődött, addig maga az Árpád-kori falu régészeti alapú meghatározása nem kapott elég hangsúlyt. A finnugor eredetű falu szavunk a nyelvészeti kutatások szerint már a kezdetektől települést jelölt, vagyis olyan struktúrát, amely több, egyidejűleg létező háztartást tömörített magába.59 Ez a közösség talán már a 10. században sem vérségi alapon szerveződött, az államalapítás után azonban egyértelműen a jogi, illetve a gazdasági szempontok szerint csoportosuló közösségek kerültek előtérbe.60 Míg a jelenkorban és az újkorban viszonylag egyértelműen körülhatárolható a falu kifejezés jelentéstartalma, addig az időben visszafelé haladva egyre jobban elveszítjük a fogódzókat, mert sorra le kell hántanunk róla azokat az attribútumokat, amelyeket a történeti fejlődés hozott szükségszerűen magával. Az Árpád-kori törvényeinkben a villa jogi és közigazgatási kategória.61 Ugyanezek a törvények nem tartalmaznak a magányos megtelepedésre vonatkozó megjelölést és nem említik a jogi értelemben még nem létező várost sem. A falu - a néhány városias jellegű településhalmaztól és a hatalmi központoktól eltekintve - magába foglalta az Arpád-kor összes megtelepedési formáját. Egy olyan korban tehát, amikor nem voltak városok, nem határozhatjuk meg azt városi joggal nem rendelkező, kis lélekszámú településként.62 Míg a strukturális átalakulások nyomán a késő középkorban már sokkal nagyobb biztonsággal határolhatjuk el a lakott zónát a külső szántóktól, legelőktől, erdőtől, és a falu megnevezés is már egyre inkább a lakott belterületre vonatkoztatható, addig az Árpád-korban még nem vált el élesen egymástól a lakóhely funkciójú belterület és a munkahely funkciójú külterület. Ez esetben egy falu kiterjedését tehát a másik falu határáig számíthatjuk63 A késő középkori, kora újkori falvak legmarkánsabb tevékenysége a jogilag egységes jobbágyság által folytatott agrártermelés volt. Az Árpád-kori falu lakossága azonban a társadalom rendkívül széles spektrumát foglalta magába, változatos foglalkozású és vagyoni helyzetű elemeket, a katonáskodó rétegektől kezdve a szolgáltató népekig. A legfontosabb termelői tevékenység ugyan ténylegesen a mezőgazdaság volt, de az önellátásra berendezkedett közösségek minden egyéb szükséges javat is megtermeltek.64 Ugyanakkor a templom megléte sem lehet az Árpád-kori falu kritériuma, hiszen ezek csak a korszak végén kezdtek el megszaporodni. A háztartások minimális számát is meglehetősen nehéz meghatározni. Ha az írott források adatait, esedeg a külföldi analógiákat is segítségül hívjuk, akkor legalább 5-6 háztartás egyidejű funkcionálását kell bizonyítanunk.65 Mindezek fényében hogyan határozhatjuk hát meg a régészet szemszögéből az Árpád-kori települési egységeket? A tanya az individuális megtelepedés helyszíne. Elkülönítésének kritériuma alapvetően az egyéb településnyomoktól való számottevő távolság és az önálló gazdálkodás folytatásának bizonyíthatósága lehet. A falu a közösségi megtelepedés helyszíne, olyan háztartások összessége, amelyek egy összefüggő területen gazdasági jogi vagy társadalmi alapon stabilan egymáshoz kapcsolódnak. E meghatározás megengedi, hogy szórt és koncentrált struktúrákat egyaránt falunak tekintRácz Tibor Ákos: Az Árpád-kori települési formák változásai és terminológiája 58 Az árkokkal strukturált telepnyomok, mint fentebb láttuk, inkább az Árpád-kor közepétől válnak jellemzővé. 59 Pais Dezső elemzése nyomán László Gyula úgy vélte, hogy a falu „[...] nem községet, helyhez kötött települést jelentett, hanem a nép, had, nem, ág kifejezések csoportjába tartozott s vérközösségen alapuló, együvé települt társadalmi egységet jelölt”. László 1944:227. Pais Dezső szófejtését azonban utóbb már nem találták helytállónak. A szó eredetileg is magára a településre, illetve annak lakosságára utalt: Benkő (szerk.) 1976:1. 836-837. 60 Például a katonai kíséret temetői is inkább társadalmi csoportokat jeleznek, semmint vérrokonságon alapuló közösséget (Révész 1996: 202-206). A nagycsaládi temetők elméletét a honfoglalás kor kutatói ma már nem tartják megalapozottnak (Révész 1991; Révész 2008: 451). Harta kis létszámú temetőjében a feltárt maradványok genetikai vizsgálata alapján egyértelmű, hogy az elhunytak nem voltak vérrokonok (Kustár-Langó 2003; Bogácsi et al. 2008). 61 A falu a régészet, a településtörténet, a településföldrajz és a településnéprajz kategóriája, mai jogi és közigazgatási megfelelője a község. 62 A legtöbb modern meghatározás ebből a szempontból közelíti meg a falu fogalmát. A magyar néprajztudomány az osztályozás több szempontját is elemzi, de elsősorban szintén a város viszonylatában határozza meg. Paládi-Kovács (szerk.) 1997: 37-38. 63 Ha voltak is házcsoportok a faluhatárokon belül, nagyobb számú koncentrálódásuk igen ritka és nem rendeződtek sajátos alakzatokba, így nem határozhatunk meg olyan morfológiai falutípusokat, mint a késő középkori falvak esetében. Mendöl 1963: 241-254; Maksay 1971: 91-110. 64 Az Árpád-kor első fele, akárcsak Nyugat-Európában a 7-10. század, még a természeti gazdálkodás és nem a pénzgazdálkodás időszaka volt. Az önellátás a több falut és különböző kondíciójú népeket magukba foglaló uradalmak keretein belül valósult meg. Minderre: Engel 1990: 31-33,82-85. 65 A nyugat-európai és különösen az angol szakirodalomban egy elpusztult középkori települést akkor tekintenek falunak, ha van stabil magja, legalább hat háztartással: „A deserted medieval village [...] is the remains of an abandoned, nucleated, rural settlement, usually defined as of six or more economic units”. Crabtree (ed.) 2001:112-115 (további irodalommal). Az angol nucleated kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője. A falumag, a koncentrált települési struktúra, vagy az egyéni háztartások agglomerációja körülírások csak részben adják vissza ezt a jelentéstartalmat. Szintén nehéz körülírás nélkül visszaadni a falunál kisebb települést jelölő hamlet jelentését. Általában egy gazdasági termelői egység (szántó, malom, halászó hely, stb.) körül megszilárduló házcsoportot értenek alatta, melynek nincsen temploma. Az isolatedfarmstead az esetek legnagyobb többségében a tanyaszerű település értelemben használatos. A német nyelvű szakirodalomban az ennek megfelelő Einzelhofsiedlung szintén a telepnyom magányos, elkülönülő jellegét emeli ki. Ellenpólusa a Sammelsiedlung, amit a faluval (Dorf vagy Großweiler) szoktak azonosítani. Lehetett szabályos (Zeilen-, Platz-, Straßen-, Angerdorf) vagy szabálytalan (Weiler, Haufendorf) szerkezetű. Minderre: Felgenhauer-Schmiedt 2009: 75. Ez a felosztás többé-kevésbé megegyezik a magyar késő középkori falvakra alkalmazott morfológiai falutípusokkal, de német nyelvterületeken ezeket a kategóriákat a kora középkor időszakára is alkalmazzák. 170
