Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Watanabe Anikó: Takács József és a ceglédi társadalom. A „nagy prédikátor” „Kossuth városában”
TAKÁCS JÓZSEF ÉS A CEGLÉDI TÁRSADALOM A „NAGY PRÉDIKÁTOR” „KOSSUTH VÁROSÁBAN”* WATANABE AKI KO Takács József 1851-ben született Kiskunhalason „szegény, egyszerű szülők gyermekeként”.* 1 A teológia elvégzése után hitoktatóként dolgozott, majd segédlelkész lett Pándon, ahol később a gyülekezet lelkészévé választótták. Onnan 1888-ban Ceglédre hívták, ahol kerek 40 évig szolgált. „Es ha valaki megírja majd Cegléd utolsó négy évtizedének történetét, annak minden olyan lapjára, amely, valami szent, komoly ügyről értékes, alkotó munkáról számol be, oda fogja írni Takács Józsefnevét is”— olvashatjuk a helyi újság nekrológjában.2 A várost érintő politikai csatározások lelkésszé választását is befolyásolták, s emiatt odakerülésekor sokszor került nehéz helyzetbe. Később azonban maga is vállalt politikai szerepet a város képviselői testületében és a városi fuggeden- ségi pártban.3 Ezen kívül több olvasókör vezetőségi tagja is volt,4 s hivatalos ünnepségeken is sokszor mondott beszédet. Jelen tanulmány elsősorban Takács és a ceglédi társadalom kapcsolatának kialakulását és annak jellegzetességeit elemzi. A következő kérdésekre keresem a választ:- mi jellemezte Takács József és a ceglédi társadalom kapcsolatát;- mit várt a lelkésztől Cegléd társadalma;- milyen hatással volt az ő politikai és társadalmi életben játszott szerepe a város életére;- ő maga milyen szerepet kívánt betölteni a város életében;- milyen lehetőségei voltak lelkészként a korabeli társadalomban?5 *Jelen dolgozat egy Japánban megjelent cikk átdolgozott magyar változata. Az eredeti japán szöveg a MorimuraToshimi és Yamane Tetsuya szerkesztette Tsudoino katachi című tanulmánykötetben (Tokió, 2004) található. 1 Ceglédi Hírmondó, 1928. ápr. 29. 2 Uo. 3 A függetlenséget követelő pártok többször változtattak nevet az egyesülések és szakadások során, a vidéki pártszervezetek neve pedig nem mindig egyezett a központi pártéval. A ceglédi szervezet esetében a „függetlenségi párt” szót használom. 4 A ceglédi körökkel kapcsolatban lásd: KÜRTI 1993. 5 Cegléd történetéről lásd: KOLOFONT 1931; IKVAI 1982. A korabeli Ceglédi Református Egyház és politika közötti viszonyról: WATANABE 2001; Takács József pályájáról a korabeli sajtó nekrológjain kívül S. SZABÓ 1931. AZ ELSŐ ÉVEK KOSSUTH VÁROSÁBAN Kossuth Lajos 1848 szeptemberében a Honvédelmi Bizottmány tagjaként alföldi toborzóútra indult, melynek első állomása Cegléd volt. A város a szabadságharc bukása után is hű maradt a kossuthi elvekhez, s az országgyűlésbe is mindig függetlenségi párti képviselőt küldött. A ceglédi „Kossuth-kultusz” az 1877-es „turini százas küldöttség” idején teljesedett ki igazán. Az akkor Olaszországban tartózkodó Kossuthhoz száz ceglédi polgár zarándokolt el, s adta át a város országgyűlési képviselői mandátumát.6 * * Később megalakították a „Turini Százas Küldöttség Kört”, s annak a napnak emlékére, amikor Kossuthtal találkoztak, minden évben ünnepséget tartottak. Kossuth halála után pedig a város Kossuth fiát, Ferencet választotta országgyűlési képviselőnek minden egyes választáskor. Bár a Kossuth-kultusz és a függetlenségi párthoz való folyamatos ragaszkodás egyesítette a város erőit, az 1880-as években egy ügy megosztotta a helyi politizáló kát. 1877-ben a ceglédi polgárok a függetlenségi párti Verhovay Gyulát választották képviselőnek. Eleinte maga Kossuth és a központi függetlenségi párt is támogatta, a város pedig az országgyűlés alsóházának képviselőjévé választotta. Később azonban szélsőséges nézetei, antiszemita megnyilvánulásai és sikkasztási ügyei miatt a központi függetlenségi párt kizárta tagjai közül, a ceglédi függetlenségi párt pedig Verhovay-pártra és anti- Verhovay csoportosulásra szakadt. Kossuth nyilvánosan is kifejezte ellenvéleményét, s valószínűleg ez is szerepet játszott Verhovay 1887-es bukásában. Ezt a választást csupán néhány héttel előzte meg Takács József lelkésszé választása. A lelkészválasztásnál a Verhovay-párt Takácsot támogatta, aki 671-ből 544 szavazattal elsöprő győzelmet aratott. A Verhovay-ellenes csoport azonban a választási eredmény semmissé tétele érdekében kérvényt nyújtott 6 A Százas Küldöttséggel kapcsolatban ld.: MAGYAR 1981-1994; KOCSIS 1990; [A téma legújabb feldolgozása, mely a jelen tanulmány elkészülését követően jelent meg: REZNÁK 2011 - a szerk. \
