Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Watanabe Anikó: Takács József és a ceglédi társadalom. A „nagy prédikátor” „Kossuth városában”
90 Watanabe Akiko be az Egyházmegyéhez, majd az Egyházkerülethez, s emiatt csak egy éwel a választás után tudták a korábban megválasztott lelkészt beiktatni.7 Nem lehet tudni, hogy Takács József milyen viszonyban volt az őt támogató Verhovay-csoporttal, a fent említett körülmények miatt azonban politikai állásfoglalása a nyilvánosság figyelmét vonta magára. Az odakerülése előtt Cegléden szolgáló Dobos János - aki egyébként a Százas Küldöttség elnöke is volt - Verhovayt támogatta. Talán ezért is írta a Verhovay- ellenes Czegléd nevű helyi újság Takács hivatalba lépésekor: „Bizalommal várjuk, hogy hivatásának teljesítésében fényes tehetségeivel nem egyik vagy másik pártnak szolgál\ hanem egyházának. ”8 Az új lelkész beszédet mondott beiktatásakor az ünnepi istentiszteleten. Az elmondottakból sejthető, hogy Takács tisztában volt a helyzettel, ugyanakkor igyekezett távol tartani magát a politikától, s a csatá- rozó felek kibékítésére törekedett. Többek között ezt az igeszakaszt idézi a Korintusbeliekhez írt levélből: „Mindnyájan ugyanazon egyet szóljatok és ne legyenek tiköztetek meghasonlások, mert megmondatták nekem tife- lőletek, hogy versengések vannak tiköztetek. ” A Czegléd is elismerően nyilatkozott a beszédről: Mltalában nagy hatást tett afigyelmes közönségre [...] főleg pedig annak kijelentése, hogy ő mint pap az egyetértés, a béke, és szeretet ösvényén készséggelfogja követni híveit mindenkor. ” A beiktatott lelkész szónoki képességeit is dicsérte a cikk: M magvas, tartalmas beszéd, mely a ceglédi visszás állapotokra célozva határozott hangon, de tapintatos és békülékeny szellemben egyetértésre, szeretetre intette a híveiket. ”9 Tanulmányomban részletesen is kitérek Takács békítő szándékára és szónoki képességére, illetve arra, hogy ez a két tényező mennyiben befolyásolta Takács és a ceglédi társadalom kapcsolatát a későbbiek folyamán. 7 A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára A/5 b., 1888. cs. 8 Czegléd', 1888. aug. 5. 9 Czegléd, 1888. aug. 12. TAKÁCS KAPCSOLATA A CEGLÉDI TÁRSADALOM KÖREIVEL Az, hogy Takács Józsefet a ceglédi társadalom befogadta, leginkább abból nyilvánvaló, hogy egyre több társadalmi szervezetben, azon belül is leginkább az olvasókörökben tevékenykedett. 1889 januárjában beszédet mondott Cegléd városának legnagyobb tagszámú szervezete, a Népkör által szervezett Turini Százas Küldöttség Kör bankettjén. Az elsősorban jómódú gazdákból álló Népkör, melynek székháza a város főterére nézett, a századfordulón mintegy 400 fős létszámmal bírt. Az 1860-as években sok ilyen, a nevében a „nép” szót viselő szervezet alakult, ezzel is kifejezve a Habsburgokkal szembeni függetlenségi törekvést. A Ceglédi Népkör is a függetlenségi párt elkötelezett támogatója, Takács odakerülése idején pedig Verhovay-ellenes volt. 1889 januárjában egy másik társaság, az Egyenlőségi Kör is ünnepséget tartott a Százas Küldöttség emlékére, s Takács ezen is részt vett. Ez a kör 1872-ben alakult, létszáma 100—150 fő között mozgott, tagságát elsősorban a város déli-délnyugati részén élő kisiparosok és kisgazdák alkották. 1901-ben az évi tagsági díj 2 korona 40 fillér volt. (Összehasonlításul: a Népkör tagsági díja 1895-ben 4 forint, azaz 8 korona.)10 Az Egyenlőségi Kör a Verhovay-párt mellett foglalt állást, a Verhovay- párt feloszlása után pedig a városi közgyűlés ellenzéki tagjai is ebben tömörültek. Takács 1889 decemberében a Kaszinóban tartott disznótoron tósztot mondott. A Kaszinó, az első ceglédi kör, 1842-ben alakult.Tagsága 1901-ben 148 fő, évi tagsági díja 1895-ben 10 forint.11 A helyi felső értelmiség, hivatalnokok, jogászok, lelkészek, tanárok alkották. Nincs írásos feljegyzés arról, hogy Takács milyen körökben, pontosan mikortól tevékenykedett, de valószínűleg odakerülése után nem sokkal már többnek tagja volt. A Kaszinóban 1890-ben választmányi taggá választották, 10 évvel később pedig az egyik helyi újságban azt olvashatjuk, hogy a Népkör közgyűlése az addig is válaszmányi tagként aktív Takácsot újraválasztotta.12 A körök évenkénti közgyűlésen szavazták meg a választmányi tagokat, akik a következő évben az irányítást ellátták. Takács igyekezett a körökben minél tevékenyebb szerepet vállalni. Szilveszterkor, farsangkor nemcsak jelen volt a rendezvényeken, hanem beszédet tartott, felolvasott és adományaival is támogatta az ünnepségeket. Beszédei rendkívül fontos szerepet töltöttek be a közéletben, s az is elképzelhető, környezete is elvárta tőle, hogy a kiváló szónoki képességekkel rendelkező 10 Czegléd és Vidéke [CV], 1896. jan. 19; Czeglédi Újság [CU], 1901. febr. 3; Czegléd' 1895. jan. 20. 11 Czegléd; 1889. dec. 22,1895. febr. 3; CUi 1901. febr. 10. 12 Czegléd, 1890. febr. 2; CU, 1900. jan. 21.
