Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Sin Edit: Az irodalomtörténeti muzeológia helyzete és feladatai Pest megyében
Az irodalomtörténeti muzeológia helyzete és feladatai Pest megyében 161 A Pest megyei anekdoták (1908) című könyv szerzője, a pócsmegyeri születésű Szászy István Reméljük, a kistérségi társulással közösen erre is sikerül pályázati pénzt nyernünk. A kistérség gazdag, változatos irodalmi hagyományainak illusztrálására az alábbiakban következzék néhány Szentendréhez fűződő emlék, melyek ápolása, népszerűsítése a mi feladatunk is: A veszprémi püspök szentendrei udvarházában élt egy ideig - még a 12. században - Fulco deák, egyes feltételezések szerint Szent Imre herceg legendájának az írója. Utcanévtábla őrzi a nevét.4 Szentendrén született, ide is tért vissza meghalni a kalandos életű Avakumovics Avakum, aki katonaként végigharcolta fél Európát, saját maga szerkesztette fúvós hangszerén játszva ámulatba ejtette Nápoly közönségét, szerb nyelven írt verseire Kazinczy Ferenc is felfigyelt. Emléktáblája van a püspöki templom melletti kis közön.5 Két évvel volt idősebb nála a „szerb színjátszás atyja”, egyben a szerb drámaírás megteremtője, Vujics Joakim, aki négy évig tanított a szentendrei szerb tanítóképzőben, a mai Ferenczy Múzeum épületében - végül házsártos felesége elől megszökött a városból. „Oly szerencsés voltam, hogy Szentendrén születtem, ebben a kicsiny szerb oázisban, annyiféle nemzetség közepette” - írja a 19. század legtermékenyebb szerb írója, „a szerbek Jókaija”, Ignjatovity Jakov6, aki - szerb létére — 1848-ban a magyar szabadságharc oldalán állt. Szülőházát emléktábla jelzi, 1977 óta Janzer Frigyes szobra is őrzi emlékét a városban. 4 PETHŐ 1996.115-117. s PETHŐ 1996.42. 6 IGNJATOVITY 1973.6. Máig elevenen él Szentendrén Ráby Mátyás alakja, akiről a legszélsőségesebb vélemények láttak napvilágot az elmúlt kétszáz évben, és akinek Jókai Mór Rab Ráby című regénye nyomán máig, de különösen néhány évtizeddel ezelőtt volt nagy kultusza a városban: kiemelt idegenforgalmi nevezetességként kezelték feltételezett lakóházát a róla elnevezett téren, Szentendre egyik leghangulatosabb részén. Szobrot készítettek, úttörőcsapatot, gyógyszertárat neveztek el, helyi szerzők zenés játékot írtak és mutattak be róla. Sőt még legnagyobb ellensége, Paprika bíró is utcanévadó lett Szentendrén. Több mint húsz éve viseli Ráby Mátyás nevét a város egyik legnépszerűbb vendéglője, a Rab Ráby. Ráby Mátyással szinte egy időben, 1795-ben orvosként telepedett le a városban Pajor Gáspár, aki Kármán Józseffel együtt szerkesztette az Uránia című folyóiratot. A hegyi temető evangélikus részében nyugszik. Állítólagos lakóháza, a volt református polgári iskola, majd Földhivatal, csaknem romokban hever e sorok írásakor. Szentendrén élte utolsó évtizedeit a 19-20. század fordulójának ünnepelt konzervatív költővezére, Ábrányi Emil, akinek hazafias versein nőtt fel kora fiatal nemzedéke. Felesége, Wein Margit híres operaénekes volt. Háza tája — az egykori krónikás szerint — „ ... tündérkert volt, ha pedig csöndes nyári estéken nyitott ablaknál énekelt, elcsöndesült a környék, s áradó szopránját áhítattal hallgatták.” Az egykori Ábrányi-villa — később évtizedekig a város szülőotthona - falán emléktábla őrzi a költő nevét. A két világháború közt gyakran jártak kirándulni Szentendrére a kor neves írói, költői. Egy homályos, régi fotón Beck Judit festőnőt, Radnóti Miklósnét, Vas Istvánt és Radnóti Miklóst láthatjuk. Később, tragiku- sabb időkben Radnóti munkaszolgálatosként töltött egy hetet a szentendrei református internátusbán, az említett Pajor-kúriában.7 A húszas, harmincas években Leányfalura utazva gyakran megfordult Szentendrén Móricz Zsigmond is, kedves tartózkodási helye volt a főtéri Huzsvik (mai Korona) vendéglő. 1940-től Szentendrén élt Farkas Ferenc közgazdász, az Ars Hungária című igényes könyvsorozat, később a Válasz című folyóirat egyik szerkesztője, Farkas Ádám szobrászművész édesapja. Nála lakott néhány hónapig Németh László, itt készítette elő a Galilei színpadi előadását és itt készült fel a Görgey-darab megírására, talán azért is adta szentendrei tartózkodásáról szóló írásának Az áruló címet.8 Hamvas Bélának szintén Szentendre volt az egyik legkedvesebb tartózkodási helye, a Kőhegy alatti Bubánban épült parasztházba vonult vissza kertész7 PETHŐ - SIN 1990.96-99,91,5-7,124-127,161-162. 8 NÉMETH 1977. II. 250-272.
