Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Sin Edit: Az irodalomtörténeti muzeológia helyzete és feladatai Pest megyében
162 Sin Edit Hamvas Béla és Kemény Katalin sírja Szentendrén kedni, elmélkedni, Szentendrén írta Karnevál című regényét. A száműzetés évei után, az 1960-as években feleségével, Kemény Katalinnal újra itt akart letelepedni, kertet vásároltak a Cseresznyés úton, de az otthonépítésre már nem maradt ideje. A Szabadságforrás úti temetőben nyugszik. 1970-től 1978-ig Szentendrén élt Szakonyi Károly, aki egyik központi szereplője volt a város kulturális életének, elvállalta a Szentendre Baráti Köre elnöki tisztét, írásaival is segítette a város népszerűsítését. Irányítószá- ma 2000 című kötetének a címe is Szentendrére utal. 1969-től nyárról nyárra sikerrel - többször szenzációszámba menő országos sikerrel - zajlottak a város főterén, majd más helyszínein a Szentendrei Teátrum előadásai, melyek feldolgozása szintén az irodalmi muzeológusunk feladata lesz.9 1979-ben alakult meg a Nosztalgia Kávéház Miniatűr Színpada, a második világháború utáni első magyarországi magánszínház, ahol több kortárs író műve - többek között Karinthy Ferenc Dunakanyari — is színre került. Jobbágy Károly költő 1969-ben egy verseskötetének a honoráriumából vette patakparti telkét. (Annak idején, 1911-ben, Móricz Zsigmond is egyetlen műve, a Sári bíró honoráriumából vásárolta a leányfalui telkét!) 1978-ban jelent meg Jobbágy Károly Szentendrei búcsú című verseskötete, melyben megrendítő emléket állít a Preobrazsenszka templom augusztus 19-i búcsújáról szinte elmaradhatatlan Vujicsics Tihaménvak, akit éppen az 1975-ös búcsú napján ért tragikus repülőgép-szerencsétlenség. 9 A kiállítás „Mozaikok a Szentendrei Teátrum történetéből” címmel megrendezésre került (Szententendrei Képtár, 2007) - a szerk. Szántó Piroska festőként is, Bálám szamara című könyvével íróként is rangos helyet vívott ki magának Szentendre kultúrtörténetében. „Szentendrén minden témává válik — nyilatkozott egyszer egy újságírónak - Szentendrének ilyen a természete.”10 1956 óta éltek nyaranta férjével, Vas István Kossuth-díjas költővel Hold utcai házukban. Egyébként a szentendrei házasságkötő teremben házasodtak össze 1951-ben. Vas Istvánt korábban, már a ’30-as években megihlette Szentendre és környéke. „Ügy, ahogy itt, lélegzeni, látni sehol se lehet, Nincs ilyen ég se, csupán Pannónia földjefelett. ” — írta Szeptemberi vallomás című versében. „Tudjátok-e, merre van Szentendre?” - ezzel az Ignjatovity-idézettel kezdte Vujicsics Sztoján, a Szentendréhez megannyi szállal kötődő szerb irodalomtörténész, költő, műfordító bevezetőjét, amelyet Tahin Gyula 1980-as években kétszer is kiadott sikeres Szentendre-fotóalbumíhoz készített, írását így zárta, megint csak Ignjatovity szavaival: „Gyönyörű táj, gazdagság, jó bor. Pompás víz. Akarsz ennél többet?” 10 PETHO - SIN 1990.113.
