Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben
Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben 45 gróf Koháry István segítette, ki 1714-től országbíró, s tipikus képviselője az aulikus arisztokráciának. A két Blaskovich testvér hiába állt ellentétes politikai oldalon, a rokoni kapocs és összetartás megmaradt. Ezt bizonyítja, hogy Sámuel 1736-os végrendeletében gondoskodik fivére, István két árvájáról, Kata és József nevű gyermekeiről.48 Sámuel nemes úrfihoz méltóan nevelte testvére fiát, hiszen a nagyhírű nagyszombati egyetemen taníttatta. Az egykori kuruc kapitány Szakolczán kelt iratai bizonyítják, hogy az 1738/39. évi országos diákösszeírásban szereplő, Nagyszombaton tanuló nemes rangú, a Nyitra megyei Szakolczán lakó Blaskovich József nevű fiatalember Sámuel unokaöccse.49 Blaskovich Sámuel 1736-os testamentumában az alábbi tárgyakat osztja el gyermekei között. Ezüstne- műek: 24 kanál, 2 nagy „osztanyi való” kanál (szedőkanál), 24 pár ezüst kés, egy „trantsírozó” kés, 3 sótartó, 2 ezüstórácska, 2 gyertyatartó. Arany érmék: 1 db francia király (huszas) arany numizmája, 6 db Szent György (huszas) arany, 3 db Leopoldus tízes arany, 2 db 5-5- ös, 7 db 10-es arany. Az aranyak és ezüstök egy része a selmeci, másik része a deméndi ház ládáiban volt. A francia numizma egyike lehetett annak, amit testvére, Blaskovich István kuruc kapitány a vezérlő fejedelemtől kapott ajándékba. Sámuel felesége, Grassalkovich Judit asszony 1748. évi testamentumában sem mulasztotta el, hogy az árva Józsefnek nevezett fiúra és annak családjára pénzt és ingóságot hagyjon.50 Blaskovich Sámuel özvegyének 1748-ban kelt inventáriumából ismerjük meg a családi tulajdonban a 21. századig fennmaradt Rákóczi-kori tárgyakat. A RÁKÓCZI-KOR ÉS A RÁKÓCZI-KUL- TUSZ TÁRGYAI A BLASKOVICH GYŰJTEMÉNYBEN A 18. századi összeírásokból tudjuk, hogy a ruhaneműk az örökség nagyon fontos részét alkották. Mind a nők, mind a férfiak ruházata roppant értéket képviselt. Ma egy hagyatékban a ruhák alig nyomnak valamit a latban, ebben az időben viszont - az ékszerek mellett - a ruhák alkották a leltárak legtöbbet érő darabjait.51 „Míg ma a bútorok sokkal nagyobb értéket képviselnek, mint a ruhák, a 18. században ez éppen fordítva volt.”— írja Tóth István György e korszak lakóhelyeinek, bútorzatának változásairól.52 Özvegy Blaskovich Sámuelné 1748-as hagyatéki leltárában az evőeszközök, ruha- és 48 SzMLT F: 2. N: 13. 49 FALLENBÜCHL 1985.64. 50 SzMLT F: 2. N:13, F: 2. N:137. 51 TÓTH 1998a 52 TÓTH 1998b. 147. ágyneműk között az alábbi tételeket találtuk: „cassa nevezetű” nagy láda ldb, nagy fekete láda 3 db, bőrös láda 3 db, vasas láda 2 db. Ezek közül a tápiószelei múzeum őrzi a piros és zöld virágú festett, deszkából készült fekete nagy ládát (1. kép a színes mellékletben, 73.9.1.) a cassa nevezetű vas ládát (2. kép, 67.442.1.) Nem családi örökség az a 18. századi írószekrény (67. 663.1.), amely Blaskovich György vásárlása nyomán 1915-ben került a tápiószelei gyűjteménybe. A Ruttkay Lajos régiségkereskedő által kiállított számlán „faragott Rákóczi-korabeli szekrény”- ként nevezték meg a bútordarabot. A funkciójában sokoldalú írószekrény a fiókos komód, a felnyitható fedelű íróláda és a rekeszes, fiókos leveles szekrény elemeiből alakult ki. A tápiószelei kúriába került „írószekrény egyik szép példája annak a 18. századi késő barokk írószekrény típusnak, amely szerkezetében és tagolásában kifejezetten közép-európai jellegű ún. tabernákulum- szekrény, tisztán faragott és fényezett, berakás és borítás nélküli kivitelében pedig karakteresen magyar”- értékeli a darabot Körmöczi Katalin.53 A családi kollekció első országos bemutatása Blaskovich Gyula (1843—1911) nevéhez köthető. A Nagybányán élt családfő műgyűjteményének értékes darabjait a budapesti Ezredéves Országos Kiállítás történelmi főcsoportjában szerepeltette.54 A tulajdonos jelölése és a szervezőbizottság válogatása után a millenniumi kiállítás történeti főcsoportjában (annak hivatalos katalógusa alapján) 11 db 18-19. századi pipa, 2 garnitúra 18. századi lószerszám, továbbá 1 db 18. századi ezüstveretes pisztoly pár, 1 db ezüst hüvelyű handzsár, 1 db bársony hüvelyű és csont markolaté, aranyozott és ezüst foglalatokkal díszített 19. századi díszkard, 1 db türkizzel kirakott aranyozott 18. századi díszkard és kardkötő, 2 db 17. századi mente kötő, tehát 21 tárgy került bemutatásra a gyűjteményéből.55 A Blaskovich kollekció részeként már az 1896-os kiállításon is bemutatott Rákóczi korabeli díszes főúri lószerszám és aranyszállal hímzett nyeregtakaró (3. kép) családi örökség. A 18. században készült az a hátaslóra való, álékkövekkel díszített, vörös bagariabőr szerszám (67.8.1.1-5.) is, amelyet I. Ferenc József koronázására újíttattak fel. A szerszám a kiállításon a 4784-es katalógusszámon szerepelt. Részei: kantár, kantárszárak, szü- gyelő, farmatring, kengyelpár rézből, vörös bagariabőr szíjakkal. A szerszámhoz egy tiszafüredi típusú nyereg, egy ezüstszállal hímzett, piros posztó csótár (lótakaró) és egy ugyanilyen sabrak (nyeregtakaró) is tartozik. A kantár tarkószíján, pofaszíjain, homlokszíján és a nyakfüggő szíján részben ál-ékkövekkel díszített, egymáshoz illeszkedő, aranyozott veretek vannak. A hom53 KÖRMÖCZI 1993.64. 54 G. MÓRÓ 1997.69-70. 55 EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS 1896.
