Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben

46 I Gócsáné Móró Csilla lokszíj közepén egy nagyméretű, szeszélyes vonalveze­tésű veret van, amelyről két sorban arany rojtok lógnak. A kengyelek körte alakúak, nagy, kerek, áttört talppal.56 Ugyancsak szerepelt az Ezredéves Országos Kiállí­táson a gyűjtemény másik kiemelkedő darabja. (4785- ös katalógusszámon, együtt Andrássy Dénes gróf 19. századi vörös bagariabőr, ezüst veretes lószerszámával.) A18. században készült vörös bagariabőrből, aranyozott és ezüstözött véretekkel díszített, hátaslóra való szerszám részei: kantár, szügyelő, farmatring. (67.85.1-3.) A kan­tár tarkószíján, pofaszíjain, és homlokszíján hódfarkú tetőcseréphez hasonló formájú, íves végükkel egymáshoz illeszkedő veretek vannak, váltakozva egy aranyozott, egy ezüstözött. A vállszíjak és az ugratószíj találkozá­sánál egy nagy méretű, erősen kidomborodó közepű, nyolcszögletes szügyelőrózsa van.57 A Rákóczi-kornak is emléke két gyönyörű mentekötő. Erdélyi munkák, a 17. században készültek. Az 1700-as évek nemesi viseletéhez tartozó aranyozott, ezüst, áttört, zománcokkal, ékkövekkel díszített nagyméretű bogiáros mentekötő (67.118.1.), valamint az a 17. századi, 40 cm hosszú, aranyozott, ezüst, áttört, ékkövekkel díszített mentekötő (67.123.1.), amelyhez hasonló - Kótai József kutatása szerint - Balassi Bálint portréján is látható.58 A nemesi viselet fontos részei voltak azok a nemes­fém kiegészítők, melyeket a ruhán, fejfedőn hordtak, s amelyek értékét a míves kidolgozás mellett a bennük található ékkövek is növelték. A tápiószelei gyűjte­mény különleges értékei közé tartoznak a 17. századi mellboglárok. Elsőként említhetjük azt az aranyozott, ezüst boglárt, amely kifordítható köldökén Szent György alakja van.(67.117.1.) A Blaskovich testvérpár ezt az erdélyi ötvösremeket 1941 októberében a gr. Almássy- Teleki Éva Intézet aukcióján vásárolta.59 A fivérek két évvel később ugyanezen aukción újabb két szász boglár megszerzésével gyarapították kollekciójukat.60 Az ara­nyozott,, ezüst, áttört, zöld és vörös kőberakással díszített nagyméretű, 11 illetve 12 cm átmérőjű boglár (6. kép, 67.119.1., 67.120.1.) úgy hasonlít egymásra, mintha egy kéz munkája lenne, pedig más-más mester név- jegybeütőjét őrizték meg — állapítja meg Kótai József ötvösművész a múzeum ötvös anyagát feldolgozó kitűnő tanulmányában.61 Különösen mívesek a Blaskovich gyűjtemény fejrevaló díszei, a forgók és süvegdíszek. A 18. századból való a halványzöld smaragdokkal, áttört ékkövekkel díszített süvegdísz (7. kép, 67.121.1.) és az aranyozott, ezüst kerecsenforgó. (67.126.1.) 56 SZŐLLŐSY 2003.194-195. 57 Uo. 195-196. 58 KÓTAI 1993.82. 59 BM A 202-72. 60 BM A 203-72. 61 KÓTAI 1993.74. A millenniumi kiállításon szerepelt egy aranyozott, 18. századi díszkard (67.74.1-2.) és kardkötő. A díszszab- lya markolata csontból készült ún. karabella forma. A keresztvas egyik végén enyhén fel-, a másikon lehaj- lik. Mind a markolat, mind a keresztvas türkizekkel és igazgyöngyökkel díszített. A köveket tartalmazó tokot a végén lévő szög segítségével erősítették a fegyverre. A bordó bársonnyal bevont hüvely veretei aranyozott ezüstből készültek, szirmos virágokat, haditrófeákat ábrázolnak. Itt is megfigyelhetők a hasonlóan felerősített féldrágakövek.62 A múzeum legszebb lőfegyvere a 17. századból va­lói keréklakatos csinkapuska (4. kép, 67.77.1.), amely a fejedelem korában még használatos volt. Nyolcszög­letes, végén enyhén megvastagodó csővel, amelyet réz célgömbbel és hengeres irányzókkal szereltek fel. Ke­réklakatos elsütőszerkezete kurlandi típusú - határozta meg a fegyvert Kovács S. Tibor -, mivel a rugónyelv a lakatlemezen kívül helyezkedik el. A puska barnított fából készült, ágyazata csonttal és gyöngyházzal gazda­gon berakott. A motívumok apró vadakat ábrázolnak, a kutyától űzött nyúl többször előfordul. A fegyver tusán unikornist láthatunk, az itt lévő ülő mókus szépsége megkapó. A tárgy lakatszerkezete leveles virágokkal vésett, s különösen a kakas érdekes, mivel emberi fejet formáz.63 Az elefántcsont és gyöngyház berakásokkal gaz­dagon díszített fegyver mellett egy török handzsár (67.76.1-2.) képviselte a Blaskovich-gyűjteményt az 1896-os kiállításon. A 18. századi tárgyként bemutatott acél markolatú, ezüstdróttal és ezüst véretekkel díszített vágófegyver ívelt pengéjű, az alsó kétharmadán „lángolt” kidolgozású. Markolata ezüstdróttal áttekercselt, felső része szétálló ún. jatagán-handzsár markolat, amelyet vésett leveles virágok díszítenek. A hüvely famagja teljes egészében ezüstlemezzel borított. A hüvely középső ré­szén halpikkelyt utánzó díszítmény van, a felső egységén filigrándrót és szalagfonat fut, a fennmaradó felületet préselt virágok és indák díszítik.64 A millenniumi kiállításon szereplő 18. századi pisz­tolypárt (67.36.1-2.) ezüst véretekkel díszítették. A Blaskovich gyűjtemény legszebb kidolgozású 18. századi pisztolypárja (5. kép, 69.79.1-2.) eredetileg kovás volt, majd az 1820-as évek után átalakították csap- pantyússá. Sima furatú csövén réz irányzók található. A szögletessé váló csőfarba korsókból kinövő virágokat véstek, majd aranyozták. A sátorlemez, sátorvas és a markolatgomb aranyozott ezüstből készült.65 62 KOVÁCS 1993. 89. A szablya korát a 19. század második felére teszi. 63 Uo. 85. 64 Uo. 85. A tárgy korát későbbre, a 18. sz. második felére, a 19. század első felére teszi. 65 Uo. 86.

Next

/
Oldalképek
Tartalom