Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Mészáros László: Országgyűlési választások Nagykőrösön (1848–1918)
78 Mészáros László forradalom előtt önerőből megváltakozott, így a forradalmat lelkesen köszöntötte, abban tevékenyen résztvett. A nagykőrösi választókerület a törvény szerint egy képviselőt küldhetett a parlamentbe.2 A választást 1848. június 18-án rendezték meg Nagykőrösön. 2167 választópolgárt írtak össze, akiket szavazójeggyel láttak el. Csak ezzel a jeggyel lehetett bejutni a városháza udvarába, ahol a szavazás lezajlott. Az előírás szerint „a szavazás a belső udvarból a külső udvarba menet történik, miközben az előmutatott jegyek egyik, e célra megbízandó tag által színes ónnal megjegyeztetnek. ”3 4 Három személyt jelöltek képviselőnek. Bakos Ambrus főbíró Tanárky Gedeon városi főjegyzőt javasolta, aki „a város állapotát, több év óta és köz megelégedésre folytatottjegyzői hivatalánálfogva — leginkább ismervén: annak javára a nemzet gyűlésén is legjobb szolgálatokat tehet. Szentpétery Sándor ajánlotta Gubody Sándort, „ki tanúsított szilárd jelleme érett belátása és tiszta akaratávale’városnak mindeddigjavára törekedett — mind a' követi pályán — benne több oldalú képzettsége által községünk szintúgy mint a' haza hasznos egyénre számíthat. ”5 A harmadik jelölt Nyáry Pál Pest megyei első alispán volt, aki „a jogok és terhek egyenlővé tételében és a' különböző osztályok összeolvasztásában (...) buzgón és sikeresen fáradozott. ”6 A szavazás előtt Tanárky beszédet mondott, amelyben „előaddpolitical hitvallását, melly szerént első teendője a nemzetnek az osztály különbségeket megszüntetni, s e’ végett kell, hogy a' nemzeti gyűlésen minden osztály való arányban képviseltessék’'.7 A választást Tanárky 1021 szavazattal nyerte meg, Nyáry Pál 108 voksot kapott, míg Gubody 14-et.8 Tanárky egyébként már korábban is résztvett az országgyűlés munkájában, még 1839-40-ben, amikor távol lévő főrend követe (absentium ablegatus) volt. Az 1848-49-es országgyűlésen baloldali, radikális képviselőként többször is felszólalt. 1848 szeptemberében elkísérte Kossuthot alföldi toborzóútján, így ott volt a ceglédi és a szeptember 25-i nagykőrösi toborzáson is. Másnap a képviselőházban beszámolt a népfelkelés sikeréről, a lelkes fogadtatásról. A szabadságharc bukása után 2 MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1896a. 223-230. 3 Pest Megyei Levéltár (PML) V. 202-e. K.25/1. 4 Uo. 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo. a pesti haditörvényszék Nagykőrösre internálta. 1850- ben kegyelmet kapott, és zárolt vagyonát is visszakapta.9 Az 1849-ben uralomra jutott Habsburg-abszolutiz- mus eltörölte a magyar alkotmányt, az országot pedig betagolta a Habsburg Birodalomba, annak egyik tartományaként. Változás csak az önkényuralom válsága idején, 1861-ben történt, amikor a Februári Pátens alapján 12 év után újra összeült a magyar országgyűlés. Deák Ferenc felirati javaslatában továbbra is kitartott a 48-as törvények érvényessége mellett, ezért az országgyűlést a császár feloszlatta. Ezen az országgyűlésen ismét Tanárky Gedeon képviselte Nagykőröst. 1861. március 2-án választották meg „szavazás nélkül, közakarattal”. Gubody Sándor „Farkas Elek főbíró ajánlotta, hivatkozva 1848-49-ben igazolt»tántoríthatatlan honszeretetére«, fényes képzettségére, a »község jóléte iránt veleszületett közbuzgalma csalhatatlan zálogokul szolgálnak azon hitre, hogy benne Nagykőrös hű, igaz és kitűnő képviselőt fog ismételve bírhatni«. ”10 Tanárky Gedeon a képviselőházban az egyik jegyzői tisztet látta el, és kezdetben a Határozati Párthoz tartozott, később Deák híve lett. 1867-től húsz éven át a kultuszminisztérium államtitkáraként dolgozott Eötvös József, majd Trefort Ágoston miniszter mellett.11 Schmerling provizórikus uralma után az 1865-ben újra összehívott országgyűlés elfogadta a kiegyezési törvényt, amely ismét alkotmányos alapra helyezte az államszervezetet. Létrejött a felelős magyar kormány, újra rendszeresen működött a törvényhozás. A pártok közjogi alapon szerveződtek, így jött létre a Deák-párt, a Balközép és a Szélsőbal. Az 1865—68. évi országgyűlésen 9 SZABÓ A. 2002. 881-882. 10 RUSZOLY 1999.235. 11 SZABÓ A. 2002.882.
