Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Soós Sándor: Dunabogdány kápolnái
66 Soós Sándor tett.13 1695-ben a katolikus Zichy család birtoka, és az óbudai uradalom része lett.14 1720-ban 25 magyar, 15 szlovák és 3 szerb családot vettek összeírásba.15 A lakosság összetétele azonban teljesen megváltozott, amikor a Zichy család katolikus német lakosságot telepített be a 18. század elején. Az elsőként betelepülő 39 család 1723 májusában érkezett. 1724-ben 18,1725-ben pedig további 10 család érkezett. A hazájukban elzselléresedett németek szenvedések és veszteségek árán jutottak el az új földre. A templomi zászlók alatt vonuló telepesek közül többen meghaltak az úton, állataik egy része is elhullott. Sokan nehezen viselték az új környezetet, volt, aki felélte a kapott anyagi támogatást, egyesek megszöktek. 1725-re 11 fő volt a betelepülők vesztesége. Zichy gróf pénzsegéllyel, több éves adómentességgel, az építkezéseknél pedig zsámbéki kőműveseivel segítette a végleges letelepedést. Az 1728-as adóösszeírás 33 régi lakost és 76 telepest említ.16 A jövevények erős katolicizmusára jellemző, hogy minorita ferences papot hoztak magukkal.17 A plébánia 1721-ben kapta az alapító okiratát, és katolikus temploma 1724-ben épült. 1721-ben betiltják a református istentiszteletet; a reformátusok csak 1790- ben kapnak engedélyt imaház építésére, és 1802-ben épül a mai templomuk.18 Az elmúlt századokban természeti csapások sorozata érte a község lakóit. 1806. szeptember 21-én erős földrengés rázta meg Bogdányt, 1831. július 21-én kolerajárvány tört ki (október 11-ig 143 ember halt meg), 1838-ban árvíz, 1845-ben nagy tűzvész pusztított, 1849. június 24-én a templom is leégett; ugyancsak tűzvész pusztított 1850. november 14-én és 1865. április 17-én, majd 1876-ban, 1888-ban, 1897-ben és 1907-ben újabb árvizek okoztak károkat.19 Nem meglepő tehát, hogy a község vallását buzgón gyakorló népe a feszületek, a szobrok és a négy kápolna mellett két olyan kálváriát is épített, ahol egy-egy kápolna található. A mai Bogdány területén minden bizonnyal a rómaiak kezdték a kőbányászatot. A 18-19. században sok faragás készült a kápolnákhoz, a templomhoz, a sírokhoz. Néhány szép munka meg is maradt: szenteltvíztartók, perselyek, kápolnák kapui.20 A helyi kőbányászat jelentőségéről a későbbiekben a Segítő Szűzanya kápolnájával kapcsolatban külön is megemlékezünk. A Csódi hegy andezitjének intenzív kitermelése akkor indult meg, amikor a Duna szabályozása, a főváros ut13 IKLÓDY 1970.1. 14 PEST MEGYE MŰEMLÉKEI 1.338. 15 SCHLEININGER1999.3. 16 IKLÓDY 1970.2. 17 Uo. 18 PEST MEGYE MŰEMLÉKEI 1.338. 19 Uo. 20 A vallásos élethez kapcsolódó kőfaragványokat röviden említi I. SÁNDOR 1973.244-245. cáinak kövezése, a rakpartok kiépítése nagy lendületet adott a község fejlődésének. A mezőgazdasági termékek eladása mellett a kőhasítás jelentette a családok fő bevételi forrását.21 A KÉT KÁLVÁRIA Az emberi leleményesség, az alkotásban kifejezett tisztelet a kálváriaépítés változatos formáit alakította ki a Dunakanyarban.22 A dunabogdányi régi kálvária építménye a Kalvarienbergen épült. Stációk vezettek fel a magasban lévő, kis kápolnához. A hegy elnevezése, fekvése pontosan látható egy 1817-ben készült térképen.23 Az előzővel egykorú lehet az a térkép, amely Visegrád és Dunabogdány közös határát ábrázolja. Egy kiemelkedésen három apró kereszt jellegzetes félkörös elhelyezéssel utal a kálváriára, alatta felirat jelzi, hogy Bogdányhoz tartozik.24 1973-ban egy rövid cikk próbálta felhívni a figyelmet az épületre: „Legszomorúbb a dunabogdányi ó-kálvária állapota. Szerencsére lakott helytől messze, nehezen megközelíthető helyen van, így a helyszínen maradt darabokból valószínűleg könnyen helyre lehetne állítani - megérdemelné.>125 Rossz állapota ellenére sem törlődött a népi emlékezetből és gyakorlatból, és egy másik kálváriával együttesen látja el mind a mai napig a hívek lelki igényeit. Ez tapasztalható a nagypénteki keresztútjáráson. Ekkor, az új kálvárián végzett keresztútjárással párhuzamosan, a templomban is imádkozzák az ájtatosságot. Régi szokás szerint a két kálváriát az egész nap folyamán egyénileg keresik fel. A kálváriák szerepét, a falu lelki életében elfoglalt helyét mutatják az ott gyűjtött szövegek.26 Az adatközlők elmondásában sem válik ketté a két helyszín funkciója, de némi etnikai jellegű színezetet, eltérést találhatunk köztük: a régi kálváriára inkább a magyarok, az újra inkább a németajkúak jártak. Lássunk néhány, a helyszínek, az épületek használatára vonatkozó részletet helyi adatközlőkkel készült beszélgetésekből. ,Az év utolsó búcsúja az öreg Kálvária búcsúja, Szentkereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember 14-én van. A szentmisét az öreg Kálvária hegyén mutatják be, ahol csak egy kis barlangszerű kápolna található. Ez már sajnos nem 21 IKLÓDY 1970.3. 22 A folyamatot összefoglalja SOÓS 2006c. 23 Ferenczy Múzeum, Római Kőtár, fotónegatív gyűjtemény. 4892. 24 Ferenczy Múzeum, Római Kőtár, fotónegatív gyűjtemény. 4861. 25 GRYNAEUS - SZABÓ 1973. 84. 26 Jelen tanulmány kézirata 2006-ban zárult, és a szerző 2004-ben végzett dunabogdányi kutatása során gyűjtött interjúk részleteit, az akkor tett megfigyeléseire épülő adatokat tartalmazza. — a szerk.
