Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Soós Sándor: Dunabogdány kápolnái
Dunabogdány kápolnái és kálváriái 67 Régi kálvária a régi kápolna, azt eléggé szétrombolták, mert gazdátlan helyen található. ”27 28 29 ,Az öreg Kálvária aztán tényleg Kálvária! Magasan van és nagyon meredek. Ha ide idősebb emberek akartak felkapaszkodni, az számukra nagyon emberpróbálónak bizonyult. Emlékszem arra, hogy a háború alatt a keményebb hivök nem elégedtek meg azzal, hogy csak az új Kálváriára mentek fel. Ezek azt mondták, ez az igazi, ez az őseink Kálváriája. Az biztos, hogy az 1720-as években kerültek ide az első német telepesek. Ügy gondolom, ahogy nőtt a község, úgy nyílt lehetőség a Kálvária felépítésére. A falu vallási összetétele is segítette ezt, mert a lakosság 90%-a ma is katolikus, 10%-apedig református. A kálváriajárás általában egyénileg történt. Két alkalommal mentek fel: Nagypénteken mindenki számára kötelező volt, hogy a neki megfelelő időpontban felmenjen. Nagyszombaton este, 10 óra körül is sokan felmentek és ott várták meg az éjfélt, a Feltámadást (Auferstehung). Ahol a Kálvária volt, ott élték meg a Feltámadást. Lefelé pedig valahol megmosakodtak. A régi kálváriakápolna nagyon egyszerű volt és nagyon kicsi, és ott volt felállítva egy szent kereszt. A rossz nyelvek szerint a nagyon meredek hegyoldalon az orosz katonák gurították le a faragott köveket. A Kálvária alatti völgyben néha még mindig találnak ezek közül valót, nem a felszínen, hanem ásás közben.m „Akkoriban a falu a kitelepítéssel, a kobzásokkal olyan nehéz időszakot élt át, hogy nem szabad a mai szemmel csodálkozni azon, hogy nem tudtunk úgy törődni az értékeinkkel, ahogyan ma tennénk. Az ember örült a saját létfenntartásának, örült, hogy megmaradt.m ,Az én nagyszüleim még az öreg Kálváriára jártak. Nagyapám 1942-ben halt meg hatvankilenc éves korában, ő volt a fő templom- és kálváriajáró. A nagyanyámnak rossz 27 Bonifert Ferenc (szül. 1937-ben, alpolgármester, egyházközségi képviselőtestületi tag) közlése, 2004. 28 Schilling Andrásné (szül. 1927-ben, Herold Terézia) közlése 2004. 29 Bonifert Ferenc közlése 2004-ben. volt a lába. A stációkat a háború alatt törték össze vandál, buta emberek. A kápolna is tönkrement, de egy jólelkű család a háború után betakartatta. Ott volt, illetve van is egy oltárkép, s hogy az ne menjen tönkre, készíttettek fölé egy bádogfedelet. Richter Róza néni készíttette a férjével együtt. Nyilván ő is odajárt fiatal korában. Bergmann bácsi felesége is odajárt. Ma a kápolna szépen helyre van hozva, egy kicsit ki is bővítették. A régi az emlékezetem szerint mindössze másfél méter hosszú lehetett. Szeptember 14-én mindig misét mondanak ott.m ,Az öreg kálvária felé vezető úton található egy kereszt, a Kálvária hegy alján. Itt régen pléhkereszt állott. Itt kezdődtek a stációk. Innen indul szeptember 14-én a keresztútjárás, amelyen a mai napig részt vesz száz- százhúsz ember. A végén szentmise van. Aztán lejövünk ide a kereszthez, és itt van az agapé.m A régi kálvária a nehéz megközelíthetőség ellenére rendesen ápolt, karbantartott állapotban van. A mai kápolna 2x3 méteres alapterületű, falazott, fehérre meszelt, a vége a hegyoldalba mélyed. A bejáratnál vasrács található. Alacsony teteje félbevágott henger formájú, bádoggal fedett. Inkább barlang bejáratára hasonlít. A kápolnában kis oltár látható, az oltárban Szentsír, benne a halott Krisztus fekvő, gipszből öntött, fehérre festett szobra. A fakeretben lévő, Fájdalmas Szűzanyát ábrázoló oltárkép egyszerű papírnyomat. Az oltáron gyertyatartók. A kápolna oldalán lévő tábla felirata szerint 1800-ban készült és 1995-ben újították fel. A kis épület mögött szépen faragott, négyzetes talapzaton öntöttvas, feketére festett kereszt. Rajta korpusz, lábánál ovális — egykor felirattal ellátott - tábla, alul pedig egy angyal. Mind a három fémöntvényt aranyszínűre festették. A kereszt talapzatának elejére vésett felirat sajnos erősen porlad, s nem olvasható el. Mivel a stációk megsemmisültek és a kápolnát átépítették, csak a mai kereszttől balra álló torzóról lehet következtetni a régi építmény kvahtására. A régi Jézuskereszt alsó része maradt meg, amelyet térdeplő női alak ölel át. A szobor feje hiányzik, miként karja egy része is. A mozdulat a szentképekről jól ismert tartást mutatja. A mozdulatnak, a testnek és a ruha redőzetének faragása ügyes provinciális munkának minősíthető, helyi mester keze munkája lehet. A kereszt tövéhez alázatosan és fájdalommal boruló asszonyban Mária Magdolna alakja ismerhető fel, ezt támasztja alá, hogy a szobor köpenyén itt-ott halvány vörös (esetleg barna) festéknyomok figyelhetők meg. Nagypénteken egyénileg keresik fel. Hufnagel János plébános 1929-ben írt rövid, kéziratos plébániatörténetében, ebben az értékes egyház- és helytörténeti munkában,32 az alábbiakat közli a régi kálváriáról: 30 Schilling Andrásné közlése 2004-ben. 31 Bonifert Ferenc közlése 2004-ben. 32 A plébánia irattárában található.
