Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: Megelőző feltárások Abony és Cegléd Térségében 2002–2006 között
8 Dinnyés István ÉNy-i határrészén pedig, a homokos talajú Kerektó- dűlőben az új nyomvonal 82,3-83,1 km szakasza — a korábbi szőlő-gyümölcsösök helyén - gazdasági erdőt, nyárfást keresztez. Részben művelésből kivett, a vasútépítéssel már bolygatott, részben mezőgazdasági területekre terjed ki a Cegléd-Szolnok MÁV vonal korszerűsítése. A terület régészeti ismertségéről A 2002-2006. évi megelőző feltárások környéke, Abony 127,78 km2 és Cegléd 245,03 km2-es területe régészeti szempontból nem tartható jól ismertnek. Az első, régészeti leletekről szóló adatok mind Abony,6 mind Cegléd esetében a település középkori templomához kapcsolódnak.' Abony első, máig fennmaradt régészeti leleteit Bogyai Antal 1876-ban ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak (továbbiakban MNM). Öregszőlőkbeni birtokán (a mai Mária Terézia, Lázár V, József A., Mikes K. utcák határolta terület középső részén), bizonyára szőlő aláfordításkor sírok és leletek kerültek elő, közülük egy késő bronzkori, hiányos tőrpengét és késő avar leleteket mentett meg Bogyai.8 1910-ig több lelőhelyről és közelebbi lelőhely nélküli, az újkőkortól9 a középkorig terjedő időszakból származó leletekkel gyarapodott a MNM Abonyból. Legjelentősebb a Neppel Ferenc és szomszédjai földjén (a mai Abonyi L. u. K-i oldalán, a Nagy Lajos és Károly Róbert u. telkein) 1900—1901-ben Éber László, 1903—1904-ben Márton Lajos vezetésével feltárt, 361 síros közép- és későavar temető.10 Ceglédről 1868-ban késő vatyai, talán sír(ok)ból származó leleteket ajándékozott Uhl Károly a MNM-nak.11 1880-ban az „uradalmi erdő” mellett kiforgatott urnasírokról,12 1900 és 1902-ben 6 Az abonyi középkori templomot 1740-ben foglalták vissza a betelepült katolikusok, akik a templombelső felásásakor „kőmedencét” találtak: BALOGH 1977. 111. 7 Cegléd középkori templomát 1821-22-ben bontották el, s régészeti leletek (harangtöredék, aranyozott kereszt és mások) előkerülését is rögzítette az egykorú feljegyzés. BENKÖ 1982. 69. és az 55. jegyzetben.; TARI 1995. 121-123. A kereszt Jankovich Miklós gyűjteményéből 1833-ban az MNM-ba került: Orn. Jank. 158. 8 MNM 90/1876.1-6.; CZOBOR1876. 198.; MÁRTON 1910.179., 195.; DINNYÉS 1988. 11. lelőhely. Tőr: KEMENCZEI 1988. 19-20., Taf.: 5., 52. Avar leletek: CSALLÁNY 1956. 77., 1. lelőhely 9 MNM 85/1902.63-65.; MÁRTON 1910. 169. oldalon a lelőhely: „a kécskei úti vasúti átjáró melletti téglaégető kemencék anyaggödreiből”. DINNYÉS 1988. 8. lelőhelynek a vasútvonaltól É-ra levő, nem ismert (ma már tereprendezett, részben beépített) kiterjedésű részéről. 10 MNM 92/1900.1-104., 96/1901.1-660., 112/1903.1-700., 86/1904.1- 208., ÉBER 1901. 289-300.; ÉBER 1902. 241-263.; MÁRTON 1904. 303-318.; MÁRTON 1906. 31-37. A temető 1900. évi leleteiből néhány későavar üveggyöngy és Caligula denarius Hild Viktor gyűjteményébe került. Gyöngyök: Damjanich J. Múzeum (Szolnok) 61.90.1.; STANCZIK 1975. 210. A denarius nem maradt fenn. VADAY 1975. 6.; CSALLÁNY 1956. 77. 2. lelőhely; DINNYÉS 1988.10. lelőhely 11 MNM 75/1868.1-4., Archeológiái Értesítő 1 (1868-69), 19.; HAMPEL 1892.22-23. 12 HAMPEL 1881.165. az Öregszőlők (Öreghegy) és az Örkényi út menti legelő leleteiről13 adott hírt a szakirodalom. A város- központban, a mai Kossuth tér 10. számú telken álló épület alapozásakor egy Zsigmond és négy Mátyás aranyforintot találtakl895-ben.14 1902-ben közelebbi lelőhely nélküli őskori edény, honfoglalás kori ezüstveret és korai szarmata arany fülbevalópár került a MNM-ba.15 1904-ben a MNM Árpád-kori, aranyozott bronzkeresztet vásárolt Ceglédről.16 1910-ben mind az abonyi, mind a ceglédi leleteket és régészeti értesüléseket megemlítette Márton Lajos a megye régészeti emlékeit összefoglaló munkája.1' Cegléd városa 1917-ben alapította meg a Kossuth Múzeumot, mely a Kossuth- és 1848-49-es relikviák és a városi múlt emlékeinek gyűjtését kapta feladatul. A két világháború közötti időszakban megszaporodtak a ceglédi régészeti adatok, gyarapodott a múzeumba került leletanyag.18 A múzeum ásatásokat is végzett, 1923-1934 között az Öregszőlőkben, főleg vatyai kultúrához tartozó urnatemető sírjait,19 1926- ban a cegléd-nagykőrösi (ma törteli) határon emelkedő Kövesparton, ahol dr. Bartucz Lajos vezetésével Árpád-kori temető 110 sírját20 tárták fel. Abony esetében jóval szerényebb a régészeti adatok, leletek gyarapodása. 1930-ban Márton Lajos ajándékozott a MNM-nek avar, bizonyára sírleletből származó kop- jahegyet, zablát és kengyelpárt közelebbről ismeretlen, abonyi lelőhelyről.21 Szintén ismeretlen lelőhelyű az a tatárjárás időszakában, ausztriai mázas edénykében elrejtett kis kincsleletet (52 magyar és külföldi ezüstpénz, 2 ezüströg, 2 ezüstcsat), melyet 1931-ben szerzett meg a MNM.22 1944-45-ben a Kossuth Múzeum gyűjteményei jelentős veszteséget szenvedtek, a múzeumi nyilvántartások megsemmisülése miatt a régészeti anyag egy része azonosítatlanná vált.23 Az 1950-1960-as évek elsősorban a középkori város leleteinek gyarapodásában hoztak jelentős előrehaladást a belterületi lelet13 HÜBNER 1900.; HÜBNER 1902. 14 Az MNM Éremtárban meghatározott pénzekből egy Mátyás forintot az Éremtár megvásárolt: MNM Éremtár 97/1895.; R.L. 1896. 284. 15 MNM 10/1902.1-2., 12/1902.1-2.; HÜBNER 1902., 436. 10/1902.2. veret: HAMPEL 1907. 111., A 12/1902.1-2. fülbevaló-pár: KŐHEGYI 1982. 270., 1.1. 15-16. 16 MNM 79/1904., a lelőhely azonosítása és irodalom: TARI 1992. 25., 45. tábla. 17 MÁRTON 1910.169., 176., 182., 188., 197., 199. 18 Az 1930-ig előkerült leletekről OPPEL 1931. 9-22. 19 Részletesen, a helyszínek azonosításával TARI 1992. 9-12., 37. tábla. 20 MNM Adattár 17.C.I. A feltárás fennmaradt, azonosítható leletei: CKM 82.45.1-20., CKM Éremtani gy. 68.8.1., 82.2.1. 21 MNM Népvándoláskor 8/1930.1-3.; CSALLÁNY 1956. 77., 2a. lelőhely. 22 MNM Középkor 49/1938.a-c. - az edényke és a két csat., MNM Éremtár 178/1931.1-3. - kölni dénár és a két ezüströg. A lelet többi pénzét az Éremtár nem tartotta meg. HÖLLRIGL 1937. 147-151., 88. kép; HUSZÁR 1945. 72-74., 1-3. kép 23 IKVAI-KÜRTI 1967. 42-43,50.
