Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: Megelőző feltárások Abony és Cegléd Térségében 2002–2006 között
Megelőző feltárások Abony és Cegléd térségében 2002-2006 között - Előzmények, lebonyolítás 9 mentések, megfigyelések eredményeként.24 Kiemelkedő jelentőségű a középkori városközpontban, a mai Gubody u. 5. telken 1965-ben előkerült, 16. századi ekevasakat, szekérvasalásokat és néhány szerszámot tartalmazó depó.25 Hidvégi Lajos helytörténeti gyűjtései, terepbejárásai és belterületi megfigyelései sok adattal, lelettel bővítették a Ceglédre és környékére vonatkozó régészeti ismereteket.26 A múzeum alapításának 50 éves évfordulóján Párducz Mihály foglalta össze Cegléd és környéke régészeti leleteit.27 Abony- ban az 1950-es évek második felében kezdődött a település múltjának teljességére kiterjedő gyűjtőmunka, az 1959-ben alapított, 1967-ben megnyílt Abonyi Lajos Falumúzeum 21 abonyi, azonosítható lelőhelyről őrzött leleteket.28 1968-ban először került a Kossuth Múzeumba régész munkatárs, Topái Judit. 1968. szeptember 30-án 7 db IV. Béla és 53 db friesachi dénárból álló pénzkincs29 került elő a Kossuth TSz. bürgeházi-dűlői majorjától K-re levő, kisebb homokdombon,30 ahol a megkezdett tereprendezés embercsontokat és vastárgyakat is felszínre hozott. Topái Judit leletmentése 1968—69-ben feltárta az Árpád-kori templom maradványait, a templom körüli temető 201 sírját és kisebb depókban jelentős mennyiségű késő Árpád-kori vaseszközt, néhány fegyvert a temető területén.31 Az 1970-es években Benkő Zsuzsanna végzett terepbejárást a város környékén, leletmentéseket és feltárást a városközpontban. Az ő és Hidvégi Lajos terepbejárásainak, gyűjtéseinek eredményei beépültek az 1982-ben megjelent Cegléd monográfia régészeti fejezeteibe.32 1977-ben Abonyban, a 4. főúttól északra, alkalmi homokbányában elpusztult honfoglaláskori sír nyomán Benkő Zsuzsanna végzett leletmentő ásatást, 9 további (1 szkíta, 5 szarmata, 2 honfoglalás kori és 1 ismeretlen korú) sírt tárva fel.33 1981- ben az abonyi Hegyes-halomtól (tetején Árpád-kori templom alapozásának részlete, közvetlen környékén a falu és korábbi korszakok leletei)34 630 m-re ENy-ra, Király Kálmánná tanyájának kertjében Árpád-kori, arab stílusú rézpénzekből álló kis kincsleletet talál24 IKVAI-KÜRTI 1967.51. 25 IKVAI 1972.135-166. 26 HÍDVÉGI 1984. Ebben a munkában csak elvétve említett meg avarkornál korábbi leleteket. Terepbejárásainak és gyűjtéseinek leletanyagát — kevés kivétellel - 1980-ban adta át a Kossuth Múzeumnak. 27 PÁRDUCZ 1967. 93-142. 28 A régészeti gyűjtemény 1986-ban került a CKM-be: 86.83.1-111.1, 88.1.1-10.45. 29 MNM Éremtár 6/1981.1-24.; GEDAI 1981-82.149. 30 Szakirodalomban Madarászhalom néven vált ismertté, HÍDVÉGI 1984. 110. szerint a neve Kis-Varjas-domb. 2005-ben a 4. főút 71,15- 71,26 km szakasz déli oldalán figyeltük meg az eldózerolt homokdomb és az egykori temető nyomait. Topái J. a Cegléd 4/14. lh. Árpád-kori faluja templomát és temetőjét tárta fel. 31 TOPÁL 1972. 32 BENKŐ 1982.; DINNYÉS 1982. 33 BENKŐ 1980. 235-244.; DINNYÉS 1988. 29. lh. 34 DINNYÉS 1985. 416-417., 13. j., VII-VIII. t.; DINNYÉS 1988.19. lh. tak.35 Abony lelőhelyeit Dinnyés István terepbejárásai gyarapították az 1980-as években.36 Az ezredfordulót megelőző 10—15 év terepmunkái közül Tari Editnek az Árpád-kori falusi templomokra irányuló kutatásait37 és a ceglédi ipari park területén 2000-ben végzett megelőző feltárását38 (Szakálháti kultúra és kelta település) emeljük ki. A 4. számú főút korszerűsítéséhez kapcsolódó régészeti munkák 2002. tavaszi megkezdéséig Abony területén 38, több-kevesebb biztonsággal térképen rögzíthető lelőhelyről,39 Cegléden mintegy 160-170, részben pontosításra-azonosításra váró lelőhelyről40 volt tudomásunk. Mindkét településen a középső újkőkorral kezdődő és a 17. századdal záruló időszakból. Megelőző régészeti feltárások, 2002-2006 A feltárásokat előkészítő régészeti munkák Többéves előkészületek41 után, 2002. március 6-án a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a beruházó Nemzeti Autópálya Részvénytársaság nevében eljáró Pest Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság között háromoldalú szerződés jött létre a 4. számú főút négysávossá átépítendő 56—60,6 km és 69,6—76,8 km szakasza, valamint az Abonyt elkerülő 76,8-94 km új nyomvonala régészeti érintettségének és a szükséges régészeti munkáknak terepbejárással történő meghatározására. 2002 tavaszán a terepbejárások megtörténtek. A főút 56—60,6 km szakasz mentén Albertir- sa külterületén öt, Ceglédbercelen két új lelőhelyet42 találtunk. Közülük a tervezett átépítés 3 lelőhelyet érintett, megelőző feltárásuk 2002. augusztus-szeptember során megtörtént.43 Cegléd határrészén, a főút 69,6—76,8 km szakasza mentén 13 lelőhelyet, lelőhelyrészletet (Cegléd 4/8- 4/20. lh.) dokumentáltunk,44 2004 tavaszán három 35 DINNYÉS 1985. 409-413., II-VII. t.; DINNYÉS 1988. 20. lh. 36 Feldolgozásuk és az addig ismert lelőhelyek, leletek: DINNYÉS 1988. 37 TARI 1995. Az abonyi és ceglédi eredmények és adatok szerepelnek a megye középkori templomait tárgyaló monográfiájában: TARI 2000. 9-10., 45-51. 38 TARI 2003. 121. 39 DINNYÉS 1988. térképmelléklet. 40 Többségüket említi DINNYÉS 1982. és BENKŐ 1982.; további, részben azonosítandó lelőhelyekről HÍDVÉGI 1984. 41 A főút Abonyt É-felől elkerülő nyomvonalának egyeztetései során a Kossuth Múzeum az abonyi Fekete-halom érintetlennek látszó, nagyméretű, késő rézkori(?) kurgán (Abony 15. lh.) és a bányászással már bolygatott kurgán, a Sas-halom (Abony 33. lh.) elkerülését javasolta, amit a tervezők elfogadtak. 42 Terepbejárási dokumentáció CKM Adattár 5581-2005. 43 Albertirsa 4/1. lh.-en késő vatyai teleprészlet, 3 szarmata árokrészlet; Ceglédbercel-Aranyhegy (1.) lh.-en őskori(?) és szarmata telepobjektumok; Ceglédbercel—Nagy-föld (2.) lh.-en negatív kutatóárkok. Feltárási dokumentáció: CKM Adattár 5584-2005.; DINNYÉS 2004a 173.; DINNYÉS 2004b 173-174.; DINNYÉS 2004c 202. 44 Terepbejárási dokumentáció CKM Adattár 5582-2005.
